Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Török Róbert: A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum egykori dolgozóinak adattára
Három év alatt több mint 30000 tárgyat gyűjtöttek a dorogi müzeumburátok Л dorogi József Attila Művelődési Házban 1956-ban nyitották meg a múzeumot. A múzeum anyagának rendezésében, új tárgyak szerzésében 211 múzeumbarát, társadalmi aktívák vettek részt. Kénünkön; Kovács Kálmán egy múltszázadbeli kürttel. Mellette Szepessy Géza múzeumvezető. Szepessy Géza portréja. Népszabadság, 1959. január 14. fásainak megszervezése, megrendezése - Kóczián Andrásnéval együtt. A második világháború alatt katonai szolgálatot teljesített. 1938-tól a hadapródiskolában német műszaki képzésben részesült. 1942-től több harctéren szolgált, hadi szolgálataiért Vaskeresztet és más kitüntetéseket kapott. Később fogságba került. 1945-ben Szepessy Gézát a népbíróság politikai okokból kétévi börtönre és politikai jogai gyakorlásának tízévi felfüggesztésére ítélte. A büntetést letöltötte. 1953-tól felülvizsgálattal megszüntették ellene az eljárást. 1966-ban Szepessyt a bíróság rehabilitálta. Ezután lépett be a múzeumba, de ezt követően is megfigyelték, házon belül is. Múzeumi munkáját megelőzően 1956 januárjától megszervezte a Dorogi Szénmedence Tájmúzeumát, amelybe több mint 40 ezer tételt gyűjtött össze. Ekkortól számos előadást tartott külföldön is. A múzeumot később megszüntették, Szepessy pedig mint a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályának szakértője az MTA régészeti kutatócsoport topográfiai munkabrigádjának tagjaként dolgozott. Később az MNM Legújabbkori Történeti Múzeum muzeológusa és tudományos kisegítője volt. Számos társaság tagja: Éremtani Társulat, TIT, National Geography Society, Magyar Művészettörténeti Társulat. Számos cikke jelent meg ekkoriban. Honismereti munkái, kutatásai és szervezései jelentősek voltak. Külföldi szaklapokban is publikált. Széles körű nyelvtudással rendelkezett: beszélt német és angol nyelven, oroszul, finnül és flamandul. De értette az északi és latin nyelveket is. Grafikusként is szeretett dolgozni. Számos kiállítását maga rajzolta, tervezte vagy kivitelezte, a restaurálással is megismerkedett. Az MKVM elhagyása után továbbra is történész-muzeológusként és műemlékvédelmi szakemberként működött. Szakirodalmi munkássága jelentős és sokszínű. Számos témakörben kutatott. Főbb művei. Rendszeresen publikált az Archaeologiai Értesítőben, a Numizmatikai Közlönyben, az Érem, a Budapest, a Műemlékvédelem és a Művészet című folyóiratokban. MKVM szolgálati ideje: 1966. március 1-től, a Magyar Nemzeti Múzeumból áthelyezve. Kilépésére az 1960-as évek végén került sor. ■ Bencsikné dr. Sergő Erzsébet muzeológus, etnográfus (Budapest, 1928. április 8. - Budapest, 2000. április 26.) Bencsikné dr. Sergő Erzsébet Pályája. A Sacré Coeur Sophianum Leánygimnáziumban érettségizett Budapesten 1946-ban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának történelem-földrajz szakán kezdte meg tanulmányait. 161