Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Németh Szandra: Szocialista magánüdülők
szám közötti különbözet 225 000, amelyet bontás és nyaralóépítés címén összemosva tüntettek fel, ezért nem derül ki a statisztikából, hány lakást bontottak le, és hány nyaraló épült.2 Az 1984. évi mikrocenzus alapján már 83 ezer üdülőtelek és közel 170 ezer üdülőegység volt magántulajdonban.3 Országos szintű összeírásokat a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) is készített a korszakban. A hetvenes évek végén Berey Katalin, a VÁTI munkatársa 300 és 351 ezer közé tette a különböző színvonalú építménnyel beépített üdülőtelkek számát.4 A VÁTI másik kutatója, Saád József becslései szerint ugyanebben az időben 350-380 ezerre tehető azoknak az üdülőtelkeknek, illetve bel- és külterületi földingatlanoknak a száma, amelyek használatát döntően az üdülés, illetve a tevékeny pihenés igényei határozták meg.5 Hangsúlyozni kell azonban, hogy már az összeírások idején nehéz volt megállapítani a telkek és épületek tényleges funkcióját. Saád adatai szerint a hetvenes évek végén az összes magyar háztartás körülbelül 30-35 százalékának volt a magántulajdonában vagy használatában valamilyen földingatlan, amely évről évre a család rekreációját szolgálta. A KSH-adatok és a szakértői becslések közötti jelentős eltérés oka egyrészt az lehet, hogy az üdülőtelkek és építményeik kis része volt 2 Saád József: A magántelkes üdülés jelentősége, társadalmi háttere és hatékonyabb szabályozásának szükségessége. Országos Szakági Konferencia - Üdülés-rekreáció és településfejlesztés. Tata, 1979. szeptember 13-15. 2. 3 Lakásváltoztatási szándékok, lakáskörülmények az 1984. évi mikrocenzus alapján. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1986. 95. 4 Berey Katalin: Az üdülési szokások és igények alakulása a hetvenes években. Beszámoló az 1980-ban végzett munkáról, az Országos Üdülőterületi Terv vizsgálati szakaszának keretében. Városépítési Tudományos Tervező Intézet I. Tudományos Iroda. 21. 5 Saád József: A magántelkes üdülés jelentősége, társadalmi háttere és hatékonyabb szabályozásának szükségessége. Országos Szakági Konferencia - Üdülés-rekreáció és településfejlesztés. Tata, 1979. szeptember 13-15.4. csak alkalmas tartós üdülésre, és a KSH főként ezeket mérte fel. Másrészt Hegedűs József és Manchin Róbert kutatásaira alapozva megállapítható, hogy a tulajdonosoknak nem állt érdekében, hogy ingatlanjaik szabályosan kerüljenek nyilvántartásba, hiszen „a jogszabály az üdülő és lakás közötti különbséget az épület funkciója alapján vonta meg, és mivel az adózás tekintetében a lakás kedvezőbb elbírálás alá esett, az állampolgárok érdekeltek voltak üdülőjük lakásként való értelmezésében. Például a család idősebb tagjait állandó lakosként jelentették be.”6 Mindezek alapján gyakorlatilag lehetetlen pontosan meghatározni a nyaralók, hétvégi házak és telkek számát a korszakban. Mindenesetre az üdülőtelkek és épületek száma feltehetően a VÁTI adatai alapján készült becslésekhez áll közelebb. Kétségtelenül igaz továbbá, hogy a magántelken való üdülés jelentős volt hazánkban, és alapvetően meghatározta a szabadidő eltöltését. Mindez a hazai előzményekkel, illetve a szocialista blokkon belüli országokkal öszszehasonlítva is elmondható.7 Tulajdonosok A tanulmány arra a kérdésre próbál meg választ adni, hogy kik engedhették meg maguknak a nyaralóépítést az 1960-1980- as években Magyarországon. A kérdést a hétvégiház-, illetve nyaralótulajdonosok szociológiai vizsgálatával próbálom megvá-6 Hegedűs József-Manchin Róbert: Az üdülőterületek expanziója (1965-1975). Szociológia 1987. 2. sz. 273. 7 A hazai nyaralók pontos számáról a két világháború között nincs adat, a Balaton-partiakéról viszont van. 1921-ben 1960,1941-ben már 8000 villa állt a Balaton körül. Ezek az ingatlanok tették ki a hazai nyaralók túlnyomó többségét. Lengyelországban 1980-ban közel 40 ezer nyaralót tartottak nyilván, a lakosság pedig meghaladta a 35,5 millió főt. Számos szomszédos országból - Romániából, Jugoszláviából, Ukrajnából - nem rendelkezünk adatokkal. 1980-ban a hétvégi házakat beemelték a népszámlálási programba. A cseheknél 1980-ban 300-320 ezer hétvégi házat számláltak. 116
