Török Róbert (szerk.): MKVM 50. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum jubileumi évkönyve (Budapest, 2017)
Slay Noémi: Tarján Vili asztalánál, avagy mit mesél egy vendégkönyv?
hölgyterem, a Dohány utcai front teljes hoszszán pedig általános használatú vendégtér. A bejárattal szemben le lehetett menni az alagsori „Mélyvízbe", ahol eredetileg a biliárdasztalok álltak. A körbefutó földszinti korlát mellől, fentről nézhette is a közönség a játékosokat. A felső szinten galéria húzódott, szintén jó kilátást biztosító kis erkélyekkel, hátul, a Miksa (ma Osvát) utcai fronton pedig két nagyjátékterem volt, az egyik rokokó, a másik barokk stílusú. A Newyork kávéház első bérlője és üzemeltetője Steuer Sándor lett, aki korábban a Múzeum körúti Fiumében bizonyította rátermettségét. Fivére, Gyula a közeli Abbázia kávésa volt (az Oktogonon). Mindketten a szakma élvonalába tartoztak, Steuernek mégsem sikerült megbirkóznia az óriási üzlettel: 1898- ban ingóságait árverezik, a kávéház bérletét át kell adnia. (Ezt követően több másik hellyel is próbálkozik. Ő nyitja meg a Belvárosit, majd átveszi az Andrássy úti Helvetiát stb.) 1900-tól a Newyorkot Hirsch Adolf és fivére, Ferenc veszi át. (1903-ban nevüket Harsányba magyarosítják.) Harsányi Adolffal hamarosan már mint a kávés ipartestület elnökével találkozunk. Ezt a tisztséget 1918-ig tölti be, akkor lemond, a kávéháztól is megválik, és pályáját kereskedőként folytatja. Halálhírét 1933. február 16-án közli a Budapesti Hírlap. Emléke nem merült feledésbe: még sokáig élő legendaként emlegették. A Pesti Napló publicistája szerint 1928-ban Pesten megint „hódít az az iskola, melyet a Newyork csinált, mikor az öreg Steuer bevezette az üzletbe a legfinomabb testi, Harsányi Adolf pedig a legfinomabb szellemi táplálékokat. Azoknak, akik tőlük tanultak, sohasem lesz rossz kávéházuk, bárhol nyitnak üzletet, prosperálni fognak’.’1 Két újabb bérlő, Bánó és Szabó kétévi vergődése után ismét aranykor következik a Newyork életében: 1920 és 1937 között Tarján Vilmos (1881-1947) vezeti. A kávéház megint Budapest első számú látványossága lesz. A város kimagasló személyiségei látó- 2 2 Pesti Napló. 1928. szeptember 22. 6. Tarján Vilmos 1930 körül gatják, és szinte kötelezően oda viszik külföldi vendégeiket, köztük világsztárokat is. Tarján Budapesten, a Terézvárosban született Klein Ignác szatócs fiaként,3 és bár őt is kereskedőnek akarták taníttatni, tizenkilenc évesen újságírónak állt. Ma a magyar oknyomozó újságírás atyjaként tiszteljük, de pályáját zaftos botrányok is tarkították. Egy ilyen botrány miatt Miklós Andor, Az Est tulajdonosa kirúgta a laptól. A folytatás sajtó- és kávéháztörténeti legendává vált: Tarjánhoz éppen ekkor jutott el a hír, hogy a Newyork bérleti joga megint eladó... Egy gyenge havi fizetéssel a zsebében beült az Otthon Körbe (teljes nevén: Otthon írók és Hírlapírók Köre) kártyázni, és három hónapig megállás nélkül 3 Az életrajzi adatokat Búza Péter: Tarján Művek Részvénytársaság. Egy okos gyerek a pesti éjszakából című tanulmánya alapján közöljük. In: Tarján Vilmos: A bedeszkázott riporter. Budapesti Városvédő Egyesület — Budapest Könyvek. Budapest, 2007. 5—66. 105
