Kulich Julianna - Török Róbert: „A jó kalmár a világ jótevője”. Két évszázad a magyar kereskedelem történetéből. Kereskedelemtörténeti állandó kiállítás vezetője (Budapest, 2016)

Tartalom

6

Cégér szavunk a német ’Zeiger’, „mutató” szóból származik, régebbi jelentése: ismertetőjel. Írásos emlékeinkben 1470-ben szerepel először, de a cégérállítás szokása csak a 19. század elején vált általánossá az ország központjává fejlődő Pesten.

A cégnév megválasztásának nem voltak írott szabályai, a divat diktált. Egy-egy szakma általában saját fogalomköréből merített. A fogadósok állatot vagy növényt választottak (griff, elefánt, ló, fácán, galamb, sas, szőlő, komló, rózsa stb.), a fűszeresek gyarmatárukról, egzotikus figurákról (citrom, süvegcukor, horgony, szerecsen stb.) vagy állatokról nevezték el üzleteiket (fekete kutya, fehér macska, zöld kí◆ A Magyar Koronához címzett kávéház cégére, 19. század közepe

◆ A hűvösvölgyi Balázs vendéglő festett cégére, 19. század első fele

◆ A „Menyasszonyhoz” címzett fehérneműüzlet másolati cégére, 1870-1880-as évek

◆ Hága Mihály tolnai vas-fűszerkeres ke désének cégére, 1910-es évek

◆ A Napóleon hoz címzett fogadó cégére, 19. század eleje