Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Szoleczky Emese: Kis falu és tanítója a Nagy Háborúban
SZOLECZKY EMESE: KIS FALU ÉS TANÍTÓJA A NAGY HÁBORÚBAN lakosonként körülbelül 75 korona ráfordítást jelentett.44 „Gyűjtés tréfából. Mint nekünk Köbölkútról írják, Stampay János főtanító egy tréfás telefon felhívást köröztetett községében réz és hadikölcsön jegyzés gyűjtésére. Szép mennyiségű fém gyűlt össze és az első alkalommal már volt egy jelentkező 6000 koronás hadikölcsön jegyzéssel.”45 Hogy miből állt ez a beugratás, ma már nem tudjuk, de feltételezhetjük, hogy a jó szándék vezérelte. A derűs pillanatokra mindenképpen szükség volt: 1915 májusától országossá vált a jelenség, hogy az iskoláskorú gyermekek nagy része - más munkaerő híján - bekapcsolódott a mezőgazdasági munkálatokba, és rendszerint októberig részt vettek a különböző feladatokban. Ezzel az oktatásra fordított idő, a tanév aggasztóan megrövidült, mivel azonban a hadigazdaságnak működnie kellett, az állam sem lépett fel ellene. Köbölkúton valahogy - úgy tűnik - kezelni tudták a kérdést: tömeges iskolakerülésről nem szólnak a források, és nincsen adatunk a bevonultatottak helyére állított hadifogoly-munkaerő alkalmazásáról sem. Az év első felében a Kárpátok közelében folyó hadműveletekről szóló híreket a szokottnál is nagyobb érdeklődéssel olvasta a Stampay-család. Balázsy Rajmund póttartalékos őrvezetőként 1915. június 10-én46 a lengyel határhoz közeli Lublókorompánál,47 a sárosi harcok során került hadifogságba, sértetlenül; a Káma folyó mellett fekvő Osza48 városánál fekvő hadifogolytáborba vitték. A vőlegény-főhadnagy viszont 1915. július 5-én a lengyelországi Krasznik térségében személyes bátorságával érdemelte ki első kitüntetését, a Bronz Katonai Érdemérmet. Szeptember 12-13-án Hluszkánál, Tarnopol közelében századát ismét körültekintéssel és sikeresen vitte harcba, így másodjára is kitüntetésre terjesztették fel. 1915. augusztus 20-án, a honalapító Szent István napján ismét nagyszabású országos mozgalom vette kezdetét. A Háborúban Feldúlt Tűzhelyeket 44 Összehasonlításul: 1915 nyarán a Vasárnapi Újság egy száma 40 fillérbe került, egy férfiöltöny 65- 70 koronába, egy pár cipő 16-18 koronába. 1918 júniusáig nyolc hadikölcsön-kötvénysor került forgalomba, összesen több mint 18,5 milliárd korona értékben. A háború utáni visszafizetésekből azonban semmi sem lett: a pénzüket ebbe fektető magánszemélyek, vállalkozások és társadalmi szervezetek tönkrementek. 45 Esztergom és Vidéke, 1915. május 20. 39. szám, 3. 46 A fennmaradt veszteségi nyilvántartás egyik lapja a fogságba esés dátumaként június 10-ét, a másik 12-ét jelöli meg. Rajmundról a hozzátartozók által kiadott gyászjelentés tizenhárom hónapos frontszolgálatot említ - hiszen, mint tudjuk, „minden fronton töltött hónap kettőnek számít”. 47 Lublókorompa (1899-ig Lubló-Krempach, szlovákul: Kremná, korábban Krempachy, németül: Krempach) község, az egykori Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. Az azonosításért Pollmann Ferencet illeti köszönet. 48 Az Ural hegység középső részének előterében, mintegy 110 kilométerre délnyugatra a régió fővárosától, Permtől a Káma folyó mellett fekvő Osza egykor a cári Oroszország keleti határerődítménye volt, később katonai helyőrséggel ellátott település, adminisztratív, gazdasági és közlekedési csomópont. https://de.wikipedia.org/wiki/Ossa_(Perm) (a letöltés időpontja: 2015. június 30.).
