Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Szoleczky Emese: Kis falu és tanítója a Nagy Háborúban
SZOLECZKY emese: kis falu és tanítója a nagy háborúban III/1-es menetzászlóaljba került, és szinte frontra érkezése pillanatában, 1914. november 5-én orosz fogságba esett. Sorsa messzire vetette: Pescsankába,29 egy Bajkál-tó környéki hadifogolytáborba szállították, ahonnan egészségesként adnak róla hírt a háború végéig. Rajmund öccse egy másik zászlóaljban szolgált, végigverekedte-szenvedte a telet és a tavaszt. A vőjelölt a galíciai harcok során, szeptember 4-én megsebesült, november 1-jéig kórházban ápolták. Felgyógyulása után menetszázad-parancsnokként azonnal visszavezényelték az első vonalba, és „főhadnaggyá léptették elő a legutóbbi katonai csillaghullás alkalmával”.30 1915 A határmegyékben fekvő települések feldúlása, a sebesülések, elhalálozások, fogságba esések nagy mennyisége mindenesetre köztudott volt, beárnyékolta az ünnepeket, és folyamatos segítségnyújtásra ösztönzött. „így az »Auguszta-alap« köbölkuti fiókjától 244 vasgyürü fejében az első szállítás 267 darabjával együtt beküldetett 407 drb arany és ezüst és 106 kor. 70 fillér készpénz. Stampay Erzsébet urleány fáradhatlan buzgalma folytán mintegy 200 iskolásgyermekkel tanítás utáni időben több héten át tartó munkával 20 kgr. finom tépést készíttetett, amelyet 70 kgrnyi fehérneművel együtt múlt héten a Vöröskeresztnek küldött. A többi úri és polgárnők s iskolásleánykák szorgalmából a köbölkuti segélyalap pénztárából beszerzett pamutból egyidejűleg negyedízben 17 hó-sapka, 14 pár térdmelegitö és néhány karvédö, nemkülömben 10 drb nyulprém a hadsegélyzőhöz küldetett.”31 A korábbi háborúkhoz képest a hadianyag-fogyasztás sokszorosára nőtt. Már 1914 végén, 1915 elején kényszerintézkedésekre került sor, a lőszerek előállításához nélkülözhetetlen fémek tartalékaiból ugyanis egyszerűen kifogytak. A hiányzó anyagot a hátországtól kellett elvonni. Csak 1914-ben Köbölkútról a lakosok 5 mázsa rezet küldtek önként hadifémnek — nem számít29 Pesanka, Bajkáli körzet, Oroszország, Csitától délkeletre. - A kelet-szibériai táborbeli körülményekről Király Lajos visszaemlékezése révén tudhatunk többet: „Peszcsanka tulajdonképpen két tábor volt. Az egyikben, a nagyobbikban lakott a hadifogoly legénység, míg a kisebbikben voltak elhelyezve a tisztek. [...] Láttunk hadifogoly vállalkozásokat: étkezdéket, kávé- és teaházakat, üzleteket, sőt már kulturális kapcsolatok kiépítésén is gondolkoztak. [...] Peszcsankán tehát rendezett élet, elviselhetőbb körülmények, szép kulturális törekvések voltak. Az amerikai KIÉ, amelyet ők YMCA betőkkel jeleznek, szintén megkezdte jótékony működését.” http://www.kfki.hu/~kiraly/private/kiralylajos/SelmecSziber ia.pdf 80., 84. (a letöltés időpontja: 2015. június 30.). - Más környékbeliekkel is találkozhatott a táborban, mert az esztergomi múzeumba 1920-ban két csomag emléktárgy érkezett innen: „Csinos fafaragványok: képrámák, falidiszek, kazetták, írókészlet, gyergyatartó, szivarszipkák, stb. Készítőik esztergomi származású hadifoglyok. [...] A tárgyak 1914-15-ben készültek és a szülővárosnak vannak dedikálva.” Esztergom, XXV. évfolyam, 1920. július 18. 160. szám, 3. 30 Esztergom és Vidéke, 1915. január 6.2. szám, 3. 31 Esztergom, XX. évfolyam, 1915. január 10. 2. szám, 4.
