Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Vörös Boldizsár: Frontélmények a hátországból. Szomory Dezső "harctéri levelei"
VÖRÖS BOLDIZSÁR: FRONTÉLMÉNYEK A HÁTORSZÁGBÓL - SZOMORY DEZSŐ „HARCTÉRI LEVELEI” Ám a nagy küzdelem kezdeti időszakának lelkesültségétől a következő hónapokban a szörnyűségek hatására nemcsak a fiktív angol újságíró jutott el a megrendülésig, sőt a kétségbeesésig, hanem valódi haditudósító, Molnár Ferenc is. Az ekkor már világhírű írónak a Pesti Hírlap 1914. július 26-i számában közzétett, Vasárnapi krónika című munkája még szerzőjének lelkesedéséről tanúskodik,17 az újságban augusztus-szeptember folyamán megjelentetett cikkeinek sorozata azonban azt mutatja, hogy ez az állapot hetek alatt elmúlt: megrendülve egyre inkább átérezte a háborús szenvedéseket, majd felmerült benne a közösségért tenni akarás igénye. Ugyancsak megrendültségét juttatják kifejezésre a Pesti Hírlap 1914. december 13-i számában megjelent „fiam... "című, és Az Est 1914. december 22-i számának hasábjain napvilágot látott Ütközet után... című írásai.18 Az említett Molnár-cikkek és a Szomory-féle Russel-Dorsan-levelek közlésének időrendje pedig megengedi azt a feltételezést, hogy a ténylegesen létező szerző publikált írásaiból megismerhető sorsa mintául szolgálhatott a képzelet szülte haditudósító gondolati-lelki pályájának megalkotásához,19 ugyanakkor az előbbi, mint „párhuzam”, alkalmas volt az utóbbi hitelesítésére is a közönségnél. A Szomory-szövegekben azonban találhatók olyan részletek is, amelyek gyanakvást ébreszthettek az olvasókban az iránt, hogy a „levelek” valóban az angol újságíró művei. Ugyanis már a sorozat első részében Kipling a következőket mondja Russel-Dorsannak a jövőben megírandó haditudósításairól: „Örömmel fogom olvasni most is drága Russel [...] - valóban örömmel, - indeed. Ámbár bevallom, úgy vagyok a harctéri leirásokkal, mint Theophil Gautier volt az ő ragyogó utazásaival Dél-Európán át, hogy tudniillik ő irta le a legszínesebb Olaszországot, a smaragd zöldben vonagló Pamphili-villákat és a legizzóbb Granadákat és a legbujább Sevillákat is ő irta anélkül, hogy valaha betette volna a lábát, az ő lába! ezekbe a városokba. Kétségkívül ez a kizárólagosan művészi. Elképzelésben felülmúlni a leggyönyörűbb realitásokat. Gondolja meg, hogy itt éri el a költő ama bizonyos isteni magaslatokat. Mert lehet, hogy az Alkotó is, mint minden építőművész, még különbeknek és még rendkivülibbeknek akarta az ő toszkánai ciprus tájait, zöld 17 Molnár Ferenc: Vasárnapi krónika. Pesti Hírlap, 1914. július 26. 34. 18 Molnár Ferenc: „Fiam...” Pesti Hírlap, 1914. december 13. 11.; Molnár Ferenc: Ütközet után... Az Est, 1914. december 22. 3. Ld. még: Vörös Boldizsár: Egy haditudósító emlékei. Molnár Ferenc írásai első világháborús élményeiről. Filológiai Közlöny: Emlékévek előtt - az első világháború az irodalom- és kultúratudományokban, 2015. 61. évfolyam, 3. szám, 356-368. http://www.balassikiado.hu/BB/NET/ Filologia/Filopdfek/Filo_2015_3.pdf (a letöltés időpontja: 2016. október 6.). 19 Ugyanakkor minden bizonnyal más újságírói-haditudósítói sorsok is szolgálhattak mintaként Harry Russel-Dorsan első világháború alatti gondolati-lelki pályájának ábrázolásához - ezekkel kapcsolatban azonban még további tájékozódásra van szükség.
