Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Hushegyi János: Hadifogolytáborok a Csallóközben
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK a halotti anyakönyvben, és 469 személynek - köztük Daniló N. Stojkovicnak - hiányoztak az adatai. A temető második, illetve harmadik részét - mint már említettük - a 20. század ötvenes éveiben a város felszámolta és beépítette. A két világháború között a csehszlovák állam nagy gondot fordított a haditemető megmaradt részének gondozására. A második világháború után a temető állapota fokozatosan elkezdett romlani. 2001-ben tárgyalások kezdődtek a Szlovák Köztársaság és a Szerb Köztársaság között. A tárgyalási folyamat eredményeként 2003-tól a Nagymegyeri Városi Önkormányzat rendbe hozatta az egykori haditemetőt. A tárgyalásoknak köszönhetően 2008. október 13-án Belgrádban a két állam miniszterelnöke aláírt egy szerződést a katonai sírok kölcsönös ápolásáról. A felújítási munkák eredményeként az itt lévő kis kápolnával párhuzamosan egy keresztet helyeztek el, fákat ültettek, és teljes mértékben kitisztították a korábban elgyomosodott területet. A FOGOLYTÁBOROK FELSZÁMOLÁSA A háború végével, az őrszázadok fegyverletételével szabadultak a foglyok. Többségük hazament, azonban akadtak, akik itt alapítottak családot. 1918. november l-jével az összes magyarországi fogolytábor a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium rendelkezése alá került. 1919. január 5-től kezdve a dunaszerdahelyi fogolytábort kifosztották a környék lakói: elvitték az egyes barakkokban felhalmozott lisztet, bőrt, bakancsokat, petróleumot, tábori pokrócokat, lepedőket és sok minden mást. A barakkok kiürítése során az épületeket is elbontották. Egyes feljegyzések szerint a lakosság éjjelente egy-egy barakkot is felgyújtott, hogy annak fényénél bontsák tovább a tábort. Hasonló sorsra jutott a nagymegyeri fogolytábor is. A somorjai tábor bezárása viszont másként zajlott. A magyar hadügyminiszter rendelete folytán a pozsonyi katonai építési osztály parancsot adott a somorjai táborparancsnokságnak a tábor értékesítésének gyors lebonyolítására, hogy megelőzzék a barakkok kirablását. A volt tábor területének helyreállítása, az árkok betemetése, a betonelemek eltávolítása, a földek eredeti állapotba való visszaállítása, a tulajdonosok kártalanítása már a csehszlovák hatóságok feladata lett.10 10 További felhasznált irodalom: Horváth Lajos-Nagy Attila-Varga László: Császári és királyi hadifogolytáborok Csallóközben (1914-18). Dunaszerdahely, 2015; Nagy Attila: Császári és királyi hadifogolytáborok Csallóközben, http://www.dunaszerdahely.com/index.php/blog/108-dunaszerdahely-a-ket-vilaghaboru-kozott/172-csaszari-es-kiralyi-hadifogolytaborok-a-csallokozben (a letöltés ideje: 2016. március 23.); Nagy Attila: Megújul az 1. világháborús hadifogoly-temető. http://mult-kor. hu/20140812_megujul_az_l_vilaghaborus_hadifogolytemeto (a letöltés ideje: 2016. március 23.).
