Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Hushegyi János: Hadifogolytáborok a Csallóközben

HUSHEGYI JÁNOS: HADIFOGOLYTÁBOROK A CSALLÓKÖZBEN

Az Osztrák-Magyar Monarchia területén működő hadifogolytáborokat a császári és királyi Hadügyminisztérium 10. ügyosztálya irányította. A Monarchia hadügyminisztériuma három nagy császári és királyi hadifogolytábort szervezett meg a Csallóközben, így Dunaszerdahelyen,1 Nagymegyeren1 2 és Somorján.3 Az újabb táborok létesítésének célja a túlzsúfolt Esztergom-kenyérmezői tábor4 tehermentesítése volt. A császári és királyi katonai parancsnokságot és a településeket is váratlanul érte a megérkező foglyok magas száma. A hadifoglyok már megérkezésüktől fogva embertelen körülmények között éltek: nem várták őket előre megépített barakkok, szállások, csupán a földbe vájt gödrök biztosítottak némi menedéket. Ilyen körülmények között hamar felütötte fejét a tífusz, a vérhas és a kolera. A Nagy Háború elhúzódásával párhuzamosan a hadifoglyok szorgos munkájának köszönhetően jelentek csak meg az első barakképületek.

A hadifoglyokra vonatkozó nemzetközi egyezmények5 alapján a tisztek külön elbírálás alá estek. A cári, valamint a szerb hadsereg tisztjeit a hadiszolgáltatási jogra hivatkozva Nyugat-Magyarország területén lefoglalt kastélyokban helyezték el. A tiszteknek egyebek mellett olyan fizetést kellett adni, amilyenre az őt fogságban tartó ország hasonló rendfokozatú tisztjeinek igénye lehetett. Viszont a kapott járandóságból kellett gondoskodni saját élelmezésükről és ruházkodásukról. A törzstiszteknek külön szoba is járt.

Mindegyik tábornak önálló kórháza, egészségügyi személyzete, víz- és csatornahálózata, saját - csak a fogolytáborban használható - pénze volt. Idővel a foglyokat kiadott munkásként kezdték alkalmazni mindhárom városban.

1 Ma Dunajská Streda, Szlovákia.

2 Ma Vel'ky Meder, Szlovákia.

3 Ma Samorín, Szlovákia.

4 Az Esztergom-kenyérmezői fogolytáborhoz lásd: Négyest Lajos: Zománcozott névtáblás vas sírkereszt a kenyérmezői VII. hadifogoly-temetőből. In: Ravasz István (szerk.): Hadimúltunk kincsesháza. Budapest, 2009. 60.

5 A hadifoglyokkal szembeni kötelező bánásmódot 1907-ben Hágában szabályozták. A nemzetközi békeértekezlet egyezményét a magyar országgyűlés az 1913. évi XLIII. törvénycikkben fogadta el.