Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Füreder Balázs - Irimiás Anna: Ételek, ételsorok a fronton és a hátország éttermeiben. Avagy mi került a magyar katonák és civilek tányérjára a Nagy Háború korszakában
FÜREDER BALÁZS—IRIMIÁS ANNA: ÉTELEK, ÉTELSOROK A FRONTON ÉS A HÁTORSZÁG ÉTTERMEIBEN Az olasz hadszíntéren 1918. július-augusztus hónapban a magyar katonák az élelmiszerhiány miatt nem kaptak se húst, se kenyeret. A folyamatos éhezés következtében a katonák súlya átlagban alig haladta meg az 50 kilogrammot. Az osztrák-magyar hadsereg piavei összeomlásának egyik fő oka a hiányos táplálkozás következtében beálló fizikai legyengülés volt.13 Az éttermek kínálata A 20. század elején a magyar nagyvárosok ellátása kitűnő volt, amiről nem csak az áruikat kínáló kofák hirdetései tanúskodnak, hanem a polgári háztartások számára készült szakácskönyvek receptjei és a korszak vendéglői étlapjai is.14 A háború kitörését követően viszonylag hamar elkezdtek kiürülni a raktárkészletek, ami igencsak megkeserítette az étteremtulajdonosok mindennapjait. A vendéglősök eleinte nem számítottak a menürendszer és az étkezési jegyek országos bevezetésére,15 de a heti két hústalan és egy zsírtalan nap16 kijelölése sem nyerte el igazán a tetszésüket. A spórolás, a takarékos főzés ezt követően alapjaiban határozta meg a vendéglők működését. A nyitvatartási idő korlátozása, a szigorú anyagellátás bevezetése, a vendéglők osztályokba sorolása (csak az I. osztályú éttermekben tarthattak luxusételeket, például kaviárt, fácánt, pástétomot) mind-mind olyan intézkedések voltak, amelyek a vendégek és a vendéglősök mellett a háború előtt virágzó, izgalmas magyar konyhakultúrát is sújtották.17 A belügyminiszter 1915. július elején rendelte el a heti két hústalan napot a polgári lakosság számára. Attól fogva a hentesek kedden és pénteken csak mellékterméket kínálhattak a vevőknek. A hústalan napok azonban egyáltalán nem voltak húsmentesek, mivel a rendelet elsősorban az egyes állatfajták törzsállományának védelmében született, így elsősorban a tejtermelés miatt 13 Kövesi Károly: Életviteli útmutató az egészséget megőrző életmód kialakításához (a katonai élelmezés tükrében) I. rész. Katonai Logisztika, 21. évfolyam, 2013. 2. szám, 47. http://epa.oszk. hu/02700/02735/00076/pdf/EPA02735_katonai_logisztika_2013_2_036-065.pdf (a letöltés időpontja: 2016. július 2.). 14 Saly Noémi: Hadiháztartás, avagy hősnők a konyhában. In: Szoleczky Emese-Závodi Szilvia (szerk.): A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 12. Budapest, 2011. 41. 15 A jegyrendszert 1915 áprilisától vezették be különböző fokozatokban (Fehér Béla-Szécsi Noémi i. m. 27.). A legfontosabb élelmiszert, a kenyeret 1915. december 28-ától lehetett ilyen formában beszerezni (Romsics Ignác i. m. 585.). 16 A hétfői zsírtalan napon tilos volt felszolgálni zsírban vagy olajban készült ételeket. A húsokat főzték, vagy nyárson, illetve roston sütötték, és főzelékekkel kínálták, amelyeket nem rántottak, hanem tejfölös habarással sürítettek, hasonlóan a levesekhez. S. Nagy Anikó-Spekál József 2016 i. m. 174. 17 S. Nagy Anikó-Spekál József 2016 i. m. 172-177.
