Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Tamás Ágnes: Háborús hétköznapok a Borsszem Jankó rajzainak tükrében. A Brosszem Jankó életképei
tamás Ágnes: háborús hétköznapok a borsszem jankó rajzainak tükrében textusú rajzain, először az 1915. év vége felé. Egy ezredorvos és egy ápolónő arról beszélgetnek, vajon megérik-e, hogy végre ne a harangokból öntsenek ágyút, hanem fordítva. Egy másik kórházi jelenetben szintén arra kíváncsi egy sebesült, hogy mikor lesz már béke, de a lövészárokban várakozó katonák is erről diskurálnak, a pipázó huszárok pedig - az oroszországi fordulatot és a különbékét követően - akár már a szocialistákat is hajlandók lennének támogatni, csak kössenek békét. 1916 januárjában az egyik huszár nem vonul a többiekkel, hanem az út szélére telepszik, és amikor megkérdezik tőle, mire vár, azt válaszolja, hogy „a végére”. A válasz kétértelmű: a katona kijelentésének tulajdoníthatunk csupán annyi jelentést, hogy az elvonuló sor végét várja, de gondolhatunk arra is, hogy a harcok befejeződésére utal.44 Komlós hadnagy úr pedig azt a választ kapja egy másik képen, hogy akkor lesz vége a harcoknak, amikor „a Mózsi szomszéd újra kinyitja a botját”, mivel a boltos bevonulásakor azt írta ki az ajtajára, hogy „Háború miatt zárva”.45 Az otthon maradottak békevágya ritkábban jelent meg a lapban. Egy képen például egy lányt láthatunk, aki a kártyavetőnél nem arra kíváncsi, hogy mikor jön el az életébe a szerelem vagy a gazdagság, hanem arra, hogy mikor lesz béke. A jós felelete még 1917 októberében sem ad okot az optimizmusra: „Majd ha a makkhetes kijön. Csakhogy éppen ez hiányzik a pakliból.”46 A témához kapcsolódóan ez az utolsó életkép, amelyet megemlíthettünk. A cenzúra ismételt szigorítása következtében 1916-ban és 1917 nyarán újabb és újabb témák kerültek tiltólistára, amelyekről - elvileg - nem szabadott közzétenni sem írásokat, sem képeket. Nem lehetett tudósítani a hátországot sújtó problémákról, nem értékelhették Olaszország - az egykori szövetséges - háborúba lépését az antant oldalán, nem jelenhettek meg a sztrájkok, az oroszországi forradalmak vagy a pacifizmus 47 Összegzés Megállapíthatjuk, hogy a Borsszem Jankó egyedi képtípusa, amelyből több százat publikáltak a Nagy Háború alatt, a hétköznapi élet számos területét felvillantotta. A fronton harcoló katonák jól megválogatott szűrőkön keresztül szembesülhettek a hátország nehézségeivel - Ferenc József halála után 44 1915. november 21.9., 1916. augusztus 13.7„ 1916. augusztus 27. 3., 1917. június 3. 9., 1916. január 9. 9. 45 1916. április 2. 8. 46 1917. október 14. 5. 47 Sipos Balázs: Sajtó és hatalom a Horthy-korszakban. Politika- és társadalomtörténeti vázlat. Budapest, 2011. 51.; Mucsi Ferenc: Sajtó, cenzúra Magyarországon az első világháború idején. Történelmi Szemle, 1984.26. évfolyam, 1-2. szám, 194-200. https://tti.btk.mta.hu/images/kiadvanyok/folyoiratok/tsz/ tszl984_l-2/mucsi.pdf- (a letöltés időpontja: 2016. június 22.).
