Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Tamás Ágnes: Háborús hétköznapok a Borsszem Jankó rajzainak tükrében. A Brosszem Jankó életképei

TAMÁS ÁGNES: HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK A BORSSZEM JANKÓ RAJZAINAK TÜKRÉBEN

Elemzésünk tárgya, az 1868-ban alapított Borsszem Jankó, amely az első világháború alatt ünnepelte ötvenedik születésnapját, a cenzúra szigorú keretei között is igyekezett szórakoztatni az olvasóit a Nagy Háború vészterhes időszakában.1 A szerkesztők és alkotók közöltek karikatúrákat — természetesen a háborús propagandacéloknak megfelelően -, amelyek elsősorban az ellenséget figurázták ki, de az élclap hasábjain megtalálható egy másik műfajba tartozó rajzok hosszú sora is: az életképek.1 2 A rajzolók kiragadtak egy-egy tipikus momentumot a katonák vagy a hátországban maradottak háborús mindennapjaiból, és ezeket vetették papírra mindenféle torzítás nélkül. Ezek az életképek, amelyek egy élclap tartalmai közé kevésbé illeszthetők be, mint a karikatúrák, több funkcióval is bírtak, és egy-egy találó képaláírás révén még mosolyt is csalhattak az olvasók arcára a nehéz időkben. Fontos feladatuk lehetett, hogy a lapból kiszoruló belpolitikai témák helyett - az elvárásoknak megfelelően - a háborúhoz köthető, mégis pártatlan, nem megosztó, hanem buzdító, a harci kedvet fenntartani segítő rajzokkal töltsék meg az újságot. így a cenzor vasszigorától kevésbé kellett tartaniuk, mégis - elsősorban a háború vége felé - a vizuális elemekkel nyíltabban mondhatták el véleményüket, rámutathattak a lakosságot sújtó problémákra, feszegethettek olyan kérdéseket is, mint például hogy mikor lesz béke, miért

1 A Budapesten kiadott Borsszem Jankó az egyik legmeghatározóbb magyar élclap volt. Ágai (Rosenzweig) Adolf szerkesztette 1868-tól 1908-ig. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1. köt. Budapest, 1980. 74-78.; Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Megindította id. Szinnyei József. Új sorozat. 1. köt. Budapest, 1939. 253-256. A vizsgált időszakban Molnár (Müller) Jenő (1880- 1933) ügyvéd, hírlapíró, lapszerkesztő végezte a szerkesztési munkákat. A Borsszem Jankó munkatársa volt az 1890-es évek végétől, szerkesztését 1910-ben vette át. Gulyás Pál i. m„ 18. köt., 1168-1170. A propagandáról, cenzúráról lásd például: M. Kondor Viktória: Adalékok az első világháború alatti sajtó és cenzúra történetéhez. Törvények és a cenzúra szerkezete. Magyar Könyvszemle, 1975.75-82.; Harold D. Lasswell: Propaganda Technique in World War I. London, 1971.

2 Az élclap karikatúráiról lásd Tamás Ágnes: Vizuális percepciók a Nagy Háborúról a hatalom szűrőin keresztül. A Borsszem Jankó, a Figaro és a Kladderadatsch rajzainak elemzése. Aetas, 2014. 29. évfolyam, 3. szám, 59-77. http://epa.oszk.hu/00800/00861/00066/pdf/EPA00861_aetas_2014_03_059-077.pdf (a letöltés időpontja: 2016. június 22.).