Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Csiszár Mirella: "Sohse akar már ez a rongy háború befejeződni!" A pályakezdő Bajor Gizi

HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK

lult nyelvezetű, költői szépségű sorai hamisan csengtek az alakításában, Júlia szerepe idegen volt habitusától, szerepformálása elmaradt a nagy elődökétől. Végképp bebizonyosodott, hogy a színésznőnek nem állnak jól a heroinaszerepek. Ha céljait el akarja érni, vissza kell térnie a polgári miliőben játszódó darabokhoz, az olyan szerepekhez, mint az előző nagy sikerben, Molnár Ferenc Úri divatjában alakított eladókisasszony, Paula.4 (4. kép)

Bajor Gizi tehát a háború végére „a megfelelő pályára” állt, nevét a vezető művészek között emlegették, kikristályosodott, mely szerepkörben érhet el sikereket. A Nemzeti Színház szerzői neki írták a szerepeket, rajongók hada várta esténként a művészbejárónál, sőt a Színházi Élet olvasói Intim Pistától arról is értesülhettek, hogy menyasszony: vőlegénye, dr. Vajda Ödön ügyvéd a háború kitörése óta a fronton harcol.5

A színháztörténet primer forrásaiból, a színlapokból, színikritikákból tehát felrajzolhatók Bajor Gizi pályakezdésének főbb állomásai. De hogyan befolyásolta mindezt a magánvilág, a háborús környezet, a háborús ínséggel egyre inkább együtt élni kénytelen budapesti valóság? Ha a személyesebb dokumentumokat vesszük kézbe, megismerhetjük a fiatal színésznő életkörülményeit, és kirajzolódnak motivációi is.

Bajor Gizi ekkor családjával élt, amelynek megélhetését hosszú ideig a Kecskeméti utca 14. szám alatt, majd a Kálvin tér közepén, a templommal szemben lévő pavilonépületben üzemelő Báthory kávéház biztosította. Bajor Gizinek a kávéház törzsvendégei udvaroltak: Alländer Ernő cselédkönyves orvos, Sztrakoniczky Károly pályakezdő műtörténész és színikritikus, Csipkay János medikus és Vajda Ödön ügyvédjelölt, akivel végül a színi akadémista Beyer Gizella 1913-ban eljegyezte magát.

Nővére, Mariska már férjhez ment, elköltözött otthonról; fivére, Rudolf még a családdal élt.

Édesapja, Beyer Marcell, hogy új kávéházát megnyithassa, teljesen eladósodott: hitel fedezte a Kálvin téri kávéház ragyogó berendezését és ezüstszervizeit. Bajor Gizi édesapjának erőfeszítései azonban hiábavalónak bizonyultak, a Kecskeméti utcai Báthory törzsközönségét nem sikerült átcsalogatnia a tér másik oldalára. A kávéház hamarosan csődbe ment, és bezárta kapuit. Épületét 1925-ben le is bontották.

Beyer Rudolfot a háború kitörésekor behívták katonának, végigharcolta az első világháborút. A császári és királyi 23. gyalogezred műszaki gyalogszázadának parancsnokaként szerelt le. 1917. augusztus 1-jétől tartalékos főhadnagyként szolgált. A zborói csatában kitüntette magát: ezért 1917. november

4 Bemutató: Nemzeti Színház, 1917. november 23.

5 N. N: Maga csak tudja Intim Pista? Színházi Élet, VI. évfolyam, 1917., 46. szám, 19.