Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Diószegi György Antal: Manno Miltiadesz: élsportoló, huszártiszt és művész
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK Ötvenöt éves korában hunyt el 1935. február 16-án, Budapesten, az Alkotás utcai katonai kórházban.23 Egy korabeli híradás24 ekként emlékezett meg Manno Miltiadesz személyéről: „mint sportember egyaránt a legkiválóbbak közé tartozott”; „18 éves korában Magyarország országúti kerekpáros bajnoka lett”; „a BTC színeiben labdarúgóként tűnt fel”; „mint középcsatár nagy nevet szerzett az akkori bajnokcsapatban”. A sport mellett „közfeltűnést keltettek új stílust jelentő plakátjai, amelyek annyira megnyerték a közönség tetszését, hogy még külföldön is, különösen pedig Svédországban minden valamirevaló versenyt Manno-plakáton hirdettek”; „mint festőművész szintén a legelsők közé tartozott”. „1932-ben a los-angelesi olimpiai játékokon szobrával második díjat nyert. Ezenkívül mint karikatúra rajzoló is országos nevet szerzett. A legutóbbi években a magy. kir. Toldy Miklós honvéd-sportoktató és tanárképző intézet tanára volt. [...] A világháborúban mint honvédhuszár százados vitézül harcolt és több kitüntetésben részesült.” Egy néhány hónappal későbbi híradás25 ezt közölte: „Május 18-án a Műterem Kossuth Lajos utcai helyiségében nyüt meg a korán elhunyt Manno Miltiadesz-emlékkiállítás. Eredetileg a kiállítás június 5.-ig lett volna nyitva, a közönség rendkívüli és szeretetteljes érdeklődése azonban arra késztette a rendezőséget, hogy a Manno Miltiadesz-emlékkiállítást e hó 12.-ig hosszabbítsa meg. (Pro domo sorok szíves közlését kéri Pethő Sándor, a Magyarság főszerkesztője.)” Az MTI 2008. július 23-án ezt a hírt tette közzé: „Athéntől Athénig címmel olimpiatörténeti kiállítás nyílt szerdán az E.ON Hungária Kft. Roosevelt téri székházában. A Magyar Olimpiai Bizottság és a Sportmúzeum segítségével megvalósult tárlat egy-egy tablón eleveníti fel az olimpiák eseményeit 1896- tól 2004-ig, s láthatók a magyar aranyérmesek is. A kiállított gyűjtemény legrégebbi és egyben legértékesebb darabja Hajós Alfréd rekeszzománcozással és féldrágakövekkel díszített ezüstserlege, melyet a sportoló 1896-os athéni győzelmei után klubjától, a Budapesti Torna Clubtól kapott. Ezenkívül megtekinthető a legendás 1956-os fekete szalaggal áthúzott nemzeti zászló, amelyet Jenei László 33 évig rejtegetett a lakásában, valamint Manno Miltiadesz Birkózók című szobra, amely az 1932-es Los Angeles-i olimpián ezüstérmet nyert a művészi alkotások versenyében.” A szobor többek között a Hadtörténeti Múzeum 2012. április 24. és szeptember 30. között látogatható, „Dobogósok mundérban. Éremszerző magyar katonák az újkori olimpiai játékokon” című kiállításán is megtekinthető volt. 23 Akkor I. kerület, Alkotás út 25. szám alatt, ez napjainkban már a XII. kerület. 24 Magyar Távirati Iroda. Napi hírek. Napi tudósítások. 1935. február 16. szombat, 13. 25 Magyar Távirati Iroda. Napi hírek. Napi tudósítások. 1935. június 3. hétfő, 30.
