Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Diószegi György Antal: Manno Miltiadesz: élsportoló, huszártiszt és művész
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK rok Egyesületének 1918. november és 1920. március közötti történetéhez is visszanyúlni. Zákány Gyula lelkész, a későbbi nemzetgyűlési képviselő 1918 decemberében kidolgozott egy akciótervet, hogy „a keresztény lakosságot nagygyűlésre hívják össze, a karhatalommal is biztositott gyűlés után pedig megkezdik a fegyver-, lőszer- és tölténybeszerzést, s megszállják a jelentősebb ipari üzemeket”. Zákányhoz csatlakoztak „dr. Fényes László múzeumi őr, Okolicsányi László fővárosi tisztviselő, Borsody Gyula cégvezető, gyöngyöshalászi Takács Gyula lapszerkesztő, dr. Kollárich József minisztériumi fogalmazó, Sipos Sándor vasútigazgatósági főmérnök, Remetei-Kőváry János, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége főtitkára”. Budán is szerveződtek „csoportok, közülük a három legjelentősebb Herkély, Odeschalchi herceg és Hunyady gróf csoportjai”. „Az Ébredő Magyarok Egyesülete sajtójának szemléletét [...] s vágyait is tükrözte az az Ébredő Magyarországban megjelent írás, amelyben a [...] felállítandó kormánnyal kapcsolatban fogalmazták meg elképzeléseiket, elvárásaikat.” „1919 nyarán gróf Bethlen Istvánt szerették volna miniszterelnöknek, gróf Teleki Pált külügyminiszternek, Popovich Sándort pénzügyminiszternek, s Kállay Tibort államtitkárnak. Ulain Ferencet kereskedelemügyi miniszternek, vallás- és közoktatásügyi államtitkárnak Zákány Gyulát óhajtották.”16 A folyamatban az FTC labdarúgói is szerepet vállaltak. 1919 tavaszától „az ébredők nagy része [...] vidékre menekült, elfogott tagjaik közül több [...] ismételten megszökött. Az egyesületet felszólították irattárának beszolgáltatására, s a további működés beszüntetésére. A Bauer vendéglőben negyven ébredőt tartóztattak le, köztük a Ferencvárosi Torna Club ott levő atlétáit, Malaky Mihályt, Lázár Józsefet, Pataky Ferencet, Rumbold Gyulát és Rumbold Attilát, akiknek zsebében az igazoltatások során megtalálták ébredő igazolványukat. Újabb ébredők elleni elfogató parancsok jelentek meg, melyek ha nem is jártak mindig eredménnyel, ideiglenesen sokkolták az ébredőket. A régi vezetőség vagy külföldre, vagy vidékre menekült, hol börtönben, hol szökésben, hol szabadlábon voltak.”17 Trianon után Malaky Mihály ingatlangondnokként tevékenykedett a pesti görög egyházközségben. A Budapesti Sport Egyesület kapcsán említésre méltó a következő adat: „Kerékpár. A szakosztály 1926-ban alakult és első elnöke Malaky Mihály volt.”18 Ennek ismeretében nyilvánvaló, hogy Manno Miltiadesz közismert BSE-kerékpárosversenyt hirdető plakátja is azért készülhetett el, mert Malaky Mihállyal együtt a pesti görög egyházközség tagjai voltak. 16 Zinner Tibor: Adatok az Ébredő Magyarok Egyesületének 1918. november - 1920. március közötti történetéhez. In: Gáspár Ferenc: Budapest Főváros Levéltára Közleményei 78. Budapest, 1979. 264. 17 Zinner Tibor i. m. 265. 18 Pluhár István: Magyarországi sportegyesületek története. Budapest, 1941. 387.
