Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)

Diószegi György Antal: Manno Miltiadesz: élsportoló, huszártiszt és művész

DIÓSZEGI GYÖRGY ANTAL: MANNO MILTIADESZ: ÉLSPORTOLÓ, HUSZÁRTISZT ES MŰVÉSZ

Manno Miltiadesz szintén második díjat nyert.” Ez a „szellemi olimpiai siker” kimagasló csúcsot jelentett a magyarországi görög szobrászművész életében: 1932-ben Los Angelesben a művészeti versenyek szobrászati kategóriájában Birkózók című alkotásával ezüstérmes lett. Olimpiai sikeréért kormányzói elismerésben is részesült: 1932-ben megkapta a Magyar Koronás Bronzérmet smaragdzöld szalagon. A Pápai Hírlap 1932. november 5-én jelentette az olvasóknak: „Hetes huszárok emlékműve. Még néhai Nádosy György tábornok, a hetes honvédhuszárok utolsó parancsnoka indította meg azt az akciót, melynek a volt hetes huszárok áldozatkészsége és dr. Hermán László v. kulturtanácsnok fáradozása eredményeként 9000 pengőn felüli összeg gyűlt össze dicsőséges huszáraink pápai emlékművére. Az emlékműbizottság részéről Sibrik Sándor ezredes és Rónay-Horváth Jenő százados a hét folyamán itt jártak városunkban, az emlékmű helyének kijelölése végett. Társaságukban volt Manno Miltiadesz, az olimpiászon győztes szobrászművész, akinek egy huszárrohamot ábrázoló domborművét a bizottság kivitelre elfogadta.” A volt m. kir. pápai 7. honvéd huszárezred domborműve el is készült, amelyről a helyi sajtó szintén megemlékezett. A Pápai Hírlap 1934. március 10-én „a hősi emlékmű” kapcsán írt arról, hogy „a felállítandó lovas hősi emlékmű hatalmas bronz reliefje, Manno Miltiadesz pompás műve, már hónapokkal ezelőtt megérkezett városunkba, s azóta még ki sem bontva lepi a por a városházán. Várja a mészkő-obeliszk megszületését, amelyen majd elhelyezést nyer. A polgármester már kiírta a pályázatot egyszer a szoboralapzatra, melyre három pályázat be is érkezett, a polgármester azonban eddig nem döntött, mert a vármegyei kisgyűlés a jóváhagyás előtt felterjeszttette a várossal az ügyet a Műemlékek Orsz. Bizottságához.” Ez a hatósági késlekedés azért is szomorú, mert a bronz emlékmű alkotója nem érhette meg alkotása köztéri felállítását.

A Pápai Hírlap a legméltóbb gyász hangján emlékezett meg a szomorú eseményről 1935. február 23-án: „Manno Miltiadesz halála. A hét folyamán a magyar sportvilágnak nagy gyásza volt. Meghalt Manno Miltiadesz, aki egy emberöltő előtt a magyar sport legkülönbözőbb ágainak világra szóló dicsőséget szerzett. Manno Miltiadesz a háború utáni évtizedekben a képzőművészetek terén fejtett ki szép sikerű munkásságot. így ő alkotta meg a 7-es honvédhuszár emlékmű-bizottság megbízásából huszáraink hősi emlékművét, mely az Esterházy-út elején levő kis parkrészletben, felirat híján, teljesen készen várja ünnepélyes felavatását. Ezt a felavatási ünnepet már nem láthatja meg a művész. Mint rohamra menő huszárai, akikkel együtt járt a harctereken, maga is bevágtatott már a menny kapuján át az örök élet hazájába.”

Néhány hónap múlva, 1935. június 16-án került sor „a pápai honvédhuszárok hősi emlékműve leleplezésének” ünnepélyes aktusára, amelyről a Pá-