Török Róbert - Závodi Szilvia (szerk.): Háborús hétköznapok. Tanulmánykötet (Budapest, 2016)
Diószegi György Antal: Manno Miltiadesz: élsportoló, huszártiszt és művész
HÁBORÚS HÉTKÖZNAPOK ténet aranykönyvébe. Az első modern olimpiai játékokat 1896. április 6. és 16. között rendezték Athénban: a küzdelmekben tizenhárom ország közel háromszáz sportolója vett részt. Magyarországot összesen tizenhármán képviselték, akik közül öt fő saját költségén, kísérőként utazott; közéjük tartozott Leonidasz is. Hét sportolót neveztek a versenyekre: Leonidasz a 100 méteres síkfutás küzdelmeiben volt érintett, egyúttal a legjobb magyar sportláp, a Sport Világ olimpiai tudósítását is vállalta. Kiválóan beszélt görögül. A görög szervezők nagyon meglepődtek, amikor a magyar sportoló görögül szólt hozzájuk. Leonidasz huszárszázadosként szolgált az osztrák-magyar hadseregben az első világháború idején. (Több kitüntetést kapott: Katonai Érdemkereszt III. osztálya, Koronás Arany Érdemkereszt hadiszalagon, a bolgár Katonai Érdemrend V. osztálya.) Trianon után az ország fizikai és lelki újjáépítése lett az első feladat. Leonidasz elképzelése4 és színes térképmelléklete szerint ennek érdekében egy az összes sportág számára versenyzési és edzési lehetőséget biztosító sportpark létrehozására volt szükség. Az úgynevezett Szúnyogszigetet (Újpesti-sziget vagy Népsziget, valójában félsziget) javasolta helyszínként, ahol szerinte 1928-ban már olimpiát lehetett volna rendezni. Például lett volna itt evezőspálya, stadion 400-as futókörrel, 500-as kerékpárpályával, atlétikai és futballpályával, gigantikus emeletes tornacsarnok, labdarúgóedzésekre és gyeplabda-mérkőzésekre alkalmas ikerpálya körülötte motorpályával, teniszpályák, lovaspólópálya, rögbi- és krikettpálya, folyóvízi uszoda.5 De térjünk vissza Manno Miltiadeszre. Katonai pályafutását egyéves önkéntesként kezdte a cs. és kir. brassói 2. huszárezrednél 1903. október 1-jén. 1904 őszén tartalékos hadapródjelöltként szerelt le. 1909. január l-jén tartalékos huszárhadnaggyá léptették elő, és a cs. és kir. 2. huszárezred tartalékállományából a m. kir. szegedi 3. honvéd huszárezred tartalékába helyezték át. Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett harctéri szolgálatra, és a m. kir. budapesti 1. honvéd huszárezred állományába került. A legmagyarabbnak tartott fegyvernem vonzereje nem csökkent a 20. század elejéig. A köré szőtt romantikus elképzeléseket pedig csak táplálta Szemere Bertalan fél évszázaddal korábban keletkezett, de örök érvényűnek vélt A huszár címet viselő szózata: „a huszár örököse apáink lovaglásbeli ügyességének”, „a huszár örököse apáink vitézi bátorságának”, „a huszárélet a híres és vitéz élet”, „a huszár nevezet nemcsak hazánkban, de egész Európában, sőt az egész világon egyértelmű a vitéz, a hős nevezettel”, és halálakor „az Égen mindenik 4 A Nemzeti Stadion ügye. Budapest, 1921. 5 Manno Leonidasz hatvanhárom évesen hunyt el 1941. március 9-én, Budapesten (a Váci utca 84. szám alatt lakott).
