S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)

11. A gazdasági élet sebesültjei: a kereskedők

KÉSZPÉNZ FORGALMAM 2J%& Ч A HADSEGELYEZŐ HIVA­TAL UTJÁN A HÁBORÚ­BAN ELESETT KATONÁK ÖZVEGYEI ÉS ÁRVÁT./. JAVÁRA JUTTATOM/ Levélzáró bélyegek. Tervezte: Tuszkay Márton Kereskedők 2%-os felajánlása. Propaganda-képeslap Háborús reklám tése közínséget előidézni vagy fokozni alkalmas." (Jogál­lam) „Közszükségleti cikk alatt a szerény életmód mellett megkívánt létfenntartási eszközök értendők" (Büntető Jog Tára) „Közszükségleti cikk az, amire nem éppen minden­kinek, de a nagyközönségnek szüksége van, ami tömeg­­fogyasztásra van szánva, aminek keresletében szélesebb rétegek vesznek részt. Nem éppen szükséges, hogy a fo­gyasztók közé tartozzék a szegény nép is... Közszükség­leti cikk lehet az is, amelyeknek nagy tömegben való fő vevője az állam. Például hadfölszerelési tárgyak.” (Bűn­ügyi Szemle) A bírói gyakorlat tágan értelmezte a köz­szükségleti cikk fogalmát, ugyanarról a termékről eltérő .2508 Szives megbízásaik folytán küldte* JJaJén Tesz lyükre és költségükre gyorsamként utánvéttel é. 1 Láda 100/5 doboz Sardella gyűrű 90 9000 R.l 1 Láda 00 j 100/8 ,, ,, ,, «0 60 2 % Caasasconté 15000 00 00 j további szives megbízásai elvártában,Jegyzem. Számla állásfoglalások alakultak ki. Például a bor a budapesti ítélőtábla szerint közszükségleti cikknek számított, a ko­lozsvári szerint nem. A csokoládé és a karamellcukorka nem fényűzési, hanem közszükségleti cikknek minősült, akárcsak a templomi gyertya. A rendelet jogbizonytalan­ságot és zűrzavart okozott, visszaélésekre adott alkalmat. Ha a bíróságnál vagy más hatóságnál kétely merült fel, hogy melyek az elsődleges fontosságú közszükségleti cikkek, a forgalmazásukhoz szükséges iparűzési enge­délyt kiadó iparhatósághoz fordultak. Az élelmiszerek ára 1915 végére átlagosan 130 száza­lékkal emelkedett. Újságok cikkeztek például a makói szó­dagyár kocsisáról, akinek egy év alatt sikerült tízszeresére felverni a vöröshagyma árát, és a spekuláción több száz­ezer koronát keresett. A drágaság saját törvénye szerint burjánzott: drágult a nyúl, mert a puskapor kilója 2,20 koronáról 5 koronára emelkedett. A mise is többe került, mert felszökött a misebor és a gyertya ára. A hadsereg a bort eleinte a termelőktől vásárolta - később a közé­jük Kirakodott ügynökök négyszeresére verték fel az árát. Mint a lepkék a gyertya körül, úgy rajzottak a spekulán­sok a borüzlet felé. A háború végére sikerült felhajtaniuk GULYÁSÁGYÚ ÉS ROHAMSISAK | 79

Next

/
Thumbnails
Contents