S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)

7. Irány a front!

о Irány a front! A háborús előkészületek során a közös hadügyminiszté­rium 1912-ben Przemyálben, Krakkóban és Péterváradon nagy kapacitású főraktárt és negyvennégy kisebb raktár­bázist létesített. Békében olyan mennyiségű hús-, kávé- és főzelékkonzervet, kétszersültet gyártattak és raktároztalak, amennyit e készletek fogyasztás útján való megújítása a szavatossági idő betartásával megengedett. A békelétszám a hadiállomány kis részét tette ki, így a tartalék készletek csak néhány napra elegendő háborús szükségletet fedeztek. A mozgósítás után ugrásszerűen megnőtt igények kielégí­tése érdekében szerződéssel kötelezték a konzervgyárakat azonnal üzembe helyezhető hidegkapacitások kiépítésére. A szerződéses szállítók részére tartalék készletek fenntartá­sát írták elő. Nyilvántartásba vették a nagyobb szállításokra alkalmas termelőket, malmokat, kenyérgyárakat, sütödéket, mezőgazdasági feldolgozó üzemeket, vágóhidakat, keres­kedőket és egyéb szállítóképes cégeket. Felmérték a háború esetén igénybe vehető készleteket a terménykereskedőknél és a tárházakban. A katonai élelmező raktárakban lisztből és zabból már békében meghatározott mennyiséget tárol­tak. A főraktáraknak a hadsereget alkotó 16 hadtest szá­mára a mozgósítás első 16 napja alatt 30 napra elegendő szabványos és tartalék élelemadag felhalmozását és a harc­térre vezényelt csapatok élelmezését kellett biztosítaniuk. A mozgósítás elrendelésekor mintegy 60 millió húskonzervet, 400 vagon kétszersültet, néhány száz vagon gabonát és zabot tároltak. A mozgósítás 17. napjától az élelmezésért a hadtestparancsnokságok feleltek. A tervezett felvonulási területeken székelő hadtestparancsnokságok már békében élelmiszereket és felszerelési cikkeket készleteztek, polgári hatóságok útján intézkedtek vágóállatok és szállító esz­közök biztosításáról. Számításba vettek minden helyszíni forrást, amelyekre a felvonuló seregtestek élelmezési szem­pontból támaszkodhattak. Menetkészen. Propaganda­képeslap Marfcbbcreít. felbe 8chulze, Fontos szerepet játszottak a várható hadszínterek, illet­ve azokhoz közel eső területek (Galícia, Bosznia-Hercego­vina, Dalmácia) erődített térségeiben - Przemyál, Lemberg, Krakkó, Trebinje, Cattaro stb. - felhalmozott készletek. Ezeknek különösen a háború kezdeti szakaszában volt nagy jelentőségük, amikor a hadműveleti magasabb egy­ségek ellátó szervei később érték el működőképességüket, mint a csapatok, továbbá amikor az utánszállítás valami­lyen okból akadozott. A hadtáp-főparancsnokság intézkedésére már 1914. jú­lius 28., a Szerbiának átadott hadüzenet előtt 9000 tonna élelem szállítását kezdték meg Boszniába és Hercegoviná­ba, amely mintegy 400 000 ember és 100 000 ló tizennégy napi élelmezésére volt elegendő. Az ezekben az orszá­gokban lévő erődített helyeket és Péterváradot augusztus 6-án, Pólát 12-én élelmezés tekintetében hadiállapotba helyezték. A csapatoknál a háborús élelmezési előkészületek kereté­ben szakácsokat képeztek ki a laktanyákban. A legénységgel gyakoroltatták a pótsütőkemencék felállítását és a kenyérsü­tést, aminek később a harctéren nagy hasznát vették: a tábo-42 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM

Next

/
Thumbnails
Contents