S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
5. Muníció a gyomornak
A Külügy-Hadügy című folyóirat 1914 októberében „Élelmezés a háborúban" témájú cikksorozatában részletesen foglalkozott a katonák élelmezésével. Megállapította: „Tudományos és praktikus számítások szerint a következő tápanyagok szükségesek egy javakorabeli erős embernek: a) Túlságosan nem megerőltető munka mellett (pl. helyőrségben lévő katona) 120 gr. fehérnye, 56 gr. zsír és 500 gr. szénhydrát. b) Nehéz munka mellett (katona háborúban) 145 gr. fehérnye, 100 gr. zsír és 500 gr. szénhydrát" A közölt adatok megegyeztek a Prof. Carl von Voit Untersuchung der Kost in einigen öffentlichen Anstalten (München, 1877) című művében közölt, a háború időszakában is mérvadónak tekintett kalóriaszükségleti értékekkel. A fehérje, zsír és szénhidrát kalóriaaránya az a) esetben 16:17:67 százalék, tápértéke 3062,8 kalória volt; a b) esetben 16,6:26:57,4 százalék, tápértéke 3574,5 kalória - fehérjénél és szénhidrátnál 4,1 kalória/g, zsírnál 9,5 kalória/g tápértékét figyelembe véve. Jelen könyv szerzőinek számításai szerint a teljes adag (Te) bor nélkül naponta 3536 kalóriát szolgáltatott 15,6:23,9:60,5 százalékos tápanyag-megoszlással. A szabványos (Sz) adag 3394 kalóriát 15,9:24,8:59,3 százalékos arányban, a tartalék adag (T) pedig 1531 kalóriatartalmú volt, 16,5:23,4:60,1 százalékos megoszlással.1 A háború első időszakában a haderő vörösbort kapott. Kadarka, egri bikavér, tétényi, villányi, ménesi, szekszárdi, burgundi, vöslaui borfajtákból fél liter 400 kalóriaértékű volt.2 Borral együtt a teljes adag 3936 kalóriát szolgáltatott. A háborús élelmezési utasítás engedélyezte pótszerek alkalmazását, ha a hadiadagokban felsorolt élelmiszerek hiányosan, esetleg egyáltalán nem álltak rendelkezésre, vagy változatosabbá kívánták tenni az élelmezést. Egy 350 grammos fél adag kenyeret - vagy 200 grammos kétszersültet - 200 g hússal, 200 g főzelékkel, 200 g búza vagy tengeri (kukorica) főzőliszttel, illetve 1 kg burgonyával lehetett pótolni. A 400 g marhahús pótolható volt ugyanilyen súlyú disznó-, juh-, kecske- vagy borjúhússal, pácolt vagy füs-1 A számítások Dr. Bókay Árpád egyetemi tanár 1911-ben megjelent Л célszerű és olcsó táplálkozás című könyvében, valamint vitéz Molnár Géza főhadbiztos Kalória és vitamin a hadseregélelmezés szolgálatában (Magyar Katonai Szemle, 1939. 2.) című írásában feltüntetett alapadatok figyelembevételével készültek. 2 Dr. Sós József: Magyar néptáplálkozástan. Budapest, 1942. PÉNTEK: Tejben rizskása. [Galiba a nyeldekloben. Katonai étlap. HÉTF&: Savanyú lencse. (Gyomorbaj.) KEDD: Borjúpaprikás. [Katona bácsi kecKencze.) SZERDA: Krumpli csuszpájz. (Hascsikarás.) CSÜTÖRTÖK: Lencse füstölt hússal. (Nagy takarítás.) Este: SZOMBAT: Krumlis gombocz. (Nem is olyan rossz.) VASARNAP: Sertés karajtöltött káposztával. (A katona ebből nagyokat fal.) I Borral-csókkal pecsenyével az idi is hamar mén el. Propaganda-képeslap tölt hússal, illetve szárított hallal, 270 g pácolva füstölt hússal, 200 g szalámival vagy kolbásszal, 250 g sajttal, 150 g szalonnával, 1 húskonzervvel. Pótlásként használható volt még 100 g párolt hüvelyesekből készült liszt, 700 g kenyér, 400 g kétszersült vagy 8 db tyúktojás. A 100 g főzelék pótszereként 70 g marhahús, 100 g búza vagy tengeri főzőliszt, 70 g párolt hüvelyesekből készült liszt, 70 g főzelékkonzerv, 200 g savanyú káposzta (paraj, kelkáposzta, saláta), 700 g burgonya vagy 15 g szárított főzelék volt felhasználható. Egy adag 46 grammos kávékonzerv helyett 25 g pörköletlen vagy 20 g pörkölt kávét és 25 g cukrot lehetett kiosztani: 3 g teát, 25 g cukrot és 4 cl rumot; 25 g kakaót és 25 g cukrot; 25 g csokoládét; 26 g zsemlyelisztet, 10 g szín disznózsírt és 1,5 g köménymagot, illetve 0,5 1 tejet. Fél liter bor 3/4 liter sörrel, 1 dl pálinkával, rummal vagy 34 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM
