S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2016)
29. Népkonyhák - hadikonyhák
•ffil Népkonyhák - hadikonyhák A főváros kerületeiben a háború előtt is működtek népkonyhák, de a nyárra eső mozgósításkor zárva voltak. A polgármester felhívta a közjótékonysági egyesületeket, hogy konyháikat nyissák meg, és a kerületi hatóságok utalványaival rendelkező jelentkezőket lássák el ingyen meleg étellel. 1914 őszén 869 015 ebédet osztottak. A levesből, főzelékből - alkalmanként marhahús feltéttel - és kenyérből álló ételt a népkonyhában költhették el, vagy saját edényükben hazavihették. „A népkonyhák előtt már 11 órakor toporzékoltak a mindent alaposan megtárgyaló cekkeres nénik, és vitték az életerőt adó bő, ízletes ingyenebédet."1 Budapestre a népélelmezés terén fontos feladat várt. A népkonyhák száma a háború alatt megszaporodott, többet vagyonos magánemberek tartottak fenn saját költségükön. Weiss Manfféd felismerte, hogy az élelmezés lesz a háború egyik legnagyobb problémája, ezért napi ezer adag ingyen ebédet osztó népkonyhát állított fel Angyalföldön, a Váci út 89. szám alatti iskolában. A népkonyha 1914. augusztus 5-án kezdte meg működését, és minden nehézség - szállítási akadályok, bevásárlási engedélyek megszerzése, áruhiány, a hatóságok nemtörődömsége stb. - ellenére a háború alatt egyetlen napig sem kellett szüneteltetni. A népkonyha a legnagyobbak közé tartozott. A nyolc darab 300 literes rézüst a fémrekvirálás idején veszélybe került: az első alkalommal még helyükön maradhattak, de később elrendelték beszolgáltatásukat Bár ilyen nagy edényeket sehol nem árultak, az átadás napján már új - négy nap alatt elkészített - üstökben Totyogott az étel. A kenyeret tábori kemencékben sütötték. A szegények általában hazavitték a levesből, főzelékből és tésztából álló, bőséges adagokat. A felhasznált nyersanyagokról az első három évből maradtak fenn adatok: 262 421 kg 1 Halmi József: A pesti front. Budapest, 1916. CSEPELI WEISZ MANFRÉD úr a háború tartama alatt szűkösebb helyzetben lévő, Budapesten lakó csaladok és magánosok részére a VI. kér. Váci-út 89. szám alatt lévó székesfővárosi elemi iskolában egyelőre naponta 1000 adag kétfogásos ingyenebédet osztat ki. A leves-, főzelék- es lösztaadagok mennyisége ételadagonként -. liter. Minden ebédadaghoz 16 deka barna kenyér jár. Minden jelentkezőnek magával kell hoznia az ételek átvételére és elszállítására alkalmas edényeket Ha valaki a helyszínen akarja elfogyasztani az ételt, evőeszközt is magéval kell hoznia. A helyszínén való étkezés céljaira padok korlátolt számban rendelkezésre állanak. Csakis aznap frissen készült ételeket szolgáltatnak ki. A WEISZ MANFRÉO-étkezö ingyen-ebedulalványai reggel 8-11 óra kozott a VI. kor. elöljáróságnál kaphatok. Utalvány nélkül ebédet nem szolgáltatnak ki. Az ebed leosztás naponta déli 12 2 6ra között történik a VI. kar. Váci-út 88 szám alatt levő székesfővárosi elemi iskolában. A WEISZ MANFRÉD-étkozö folyó hó 30-ón vasárnap déli 12 órakor nyHik meg. . CSEPELI REIS2 1ШШ UK ЙЕ6В12Я5Ш1 BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS TANÁCSÁNAK SZOCIÁLPOLITIKAI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ÜGYOSZTÁLYA. liszt, 24 223 kg zsír, 197 112 kg burgonya, 35 079 kg bab, 16 495 kg árpakása és 10 685 kg köleskása. A konyha mintaszerű működéséhez hozzájárult az iskola tantestületének példamutató segítőkészsége is. A főváros jótékonysági akcióiban tevékenyen közreműködő polgármester-feleség, Bárczy Istvánné Zuglóban, a Róna utca 27. szám alatt nyitott népkonyhát Több mint hetven családot láttak el szinte ingyen, egy teljes menüért 50 fillért számítva. Az ebédek költségeit több módos polgár átvállalta, a kenyeret pedig az Ingyen Kenyér Egyesülettől kapták. A kerületben sokkal több ételt is szétoszthattak volna, olyan nagy számban jelentkeztek a rászorulók. A kőbányai népkonyhán mindennap 850 ember kapott meleg ételt, 330-an az Auguszta-alap költségére. A rokkantak és a nélkülözők éttermét is az alap működtette. Wolfner Gyula hadfelszereléseket készítő gyáros napi ezeradagos 156 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM Plakát, MKVM
