Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)

A Magyar Hűtőipari Vállalat gyárai és üzemei

A Bajai Hűtőház belső udvara, 1980-as évek ezért a vállalat kénytelen volt beruházni: 1973-ban vettek egy új gőzkazánt. A gépeket korszerűsítették és fejlesztették. NDK-s és magyar gépeket vásárol­tak, ám a túl sok gép akadályozta a közlekedést és a tisztításuk is nehézkessé vált. (Ráadásul kezdetben a többi vállalat ide helyezte át lerobbant feldolgozógé­peit.) 1968-ban a Miskolci Mezőgép által gyártott ZB 12-es típusú borsócséplő gépeket szereztek be. 1968- 69-ben a termelést megszakította, illetve csökkentette a minisztérium rendelkezése, miután országosan hiány keletkezett baromfi- és hústároló kapacitásban, kellett a hely a húsáruknak, és ezt csak a termeléstől tudták elvenni. Végül az 1970-es évekre kicserélték a géppar­kot, a gyár helyzete az elvárásoknak megfelelően nor­malizálódott és a többi üzemhez hasonlóan fejlődött. 1971-80 között három új terméket alakítottak ki, amelyet elkezdtek gyártani is. Az egyik a gyümölcs­­leves volt, amelyekből a meggyleves állta ki az idők próbáját. A másik a pizza, ennek a gyártását később áthelyezték a nagyobb kapacitású csepeli üzembe. A harmadik termék a csöves kukorica lett. A helyi ter­melők kiváló minőségű kukoricát termeltek, meg­felelt svéd exportra is. Később morzsolt kukoricát is gyártottak. Bár erre nagy igény lett volna, a vezetés nem növelte a termelékenységet, végül arra jutottak, hogy a többi gyárban is megkezdik a kukorica gyártá­sát, így a felvevőpiacot ki tudták elégíteni. A termelés növelése érdekében 1979—1982 között bővítés zajlott. Az új hűtőház mintegy 10 ezer tonna hűtőkapacitással bővült, a termelőteljesítmény pedig évi 12 ezer tonnára növekedett. A régi gyárat is re­konstrukciós bővítéssel javították. Analitikai és mik­robiológiai laboratóriumot is építettek. A rekonst­rukcióval együtt a régi gépeket feljavították és új, korszerű, főként nyugat-európai gépeket is beszerez­tek (például Dániából almaszeletelő gép érkezett). Az élelmiszer-higiénia is fejlődött, de a helyi vízgazdál­kodást is fejlesztették, éspedig úgy, hogy a használt, de még tiszta vizet legalább a nyersanyag első fázi­sában még felhasználták. A gyár vasúti összekötteté­se biztosítva volt, a szabolcsi almát például vasúton szállították ide, és itt dolgozták fel. A régi gyár teljes rekonstrukciójára 1987-1988-ban került sor. A bajai üzem nem csak Bács-Kiskun, Somogy, Bara­nya, Tolna megye igényeit elégítette ki: Budapestre is szállítottak évi 1700-2300 tonna árut. Az export harminc év alatt folyamatosan nőtt, és 1990-re már elérte az évi 7000 tonna mennyiséget. Az export nagy része Nyugat-Európába ment, de Szaud-Arábia és Kuvait is a bajai cég partnere volt. A vállalat 25 év alatt 1990-ig 455 millió forint nyereséget hozott, és összesen 249.600 tonna árumennyiséget termelt. A rendszerváltás után a Bajai Hűtőipari Vállalat elő­ször részvénytársasággá alakult, majd az UNILEVER Magyarország Kft. kezelésébe került. HIDEGET MELEG SZÍVVEL' 50 70 ÉVES A MIRELITÉ

Next

/
Thumbnails
Contents