Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)

A Magyar Hűtőipari Vállalat gyárai és üzemei

BÉKÉSCSABAI HÜTŐHÁZ

A békéscsabai gyárat 1962. november 17-én helyezték üzembe, de alapítása 1959. december 1-én volt, amikor az élelmezésügyi miniszter elrendelte az üzem létrehozását. A cél az volt, hogy a helyi hűtőraktározást, a jéggyártást, a különböző gyümölcs-, zöldség- és főzelékféléket értékesítés céljából történő felvásárlás után a hűtőipar feldolgozza, majd eladja. Az üzem gépállománya megnyitásakor még korszerűtlen volt, ezért kézi munkaerőt is alkalmaztak. Ez a termelés rovására ment, így az üzem 3800 tonna kapacitással működött, holott 5000 tonnára tervezték. A Békéscsabai Hűtőház a borsó és vágott bab előállításában jeleskedett, de a fagyasztott földieper és a gyorsfagyasztott gombóc üzemi gyártását is itt fejlesztették ki. A hűtőház mellett jéggyárat is kialakítottak. Az új hűtőház előnye volt a

többihez képest, hogy itt a többszintes hűtőházakkal szemben megvalósították az anyagmozgatás és anyagtárolás korszerűsítését. A békéscsabai hűtőházban -20°C-on 350 vagon, 0°C -on 150 vagon élelmiszert lehetett tárolni. Négy gyorsfagyasztó alagút, három előhűtő alagút, három 0°C -os terem, hatalmas mérlegelő előcsarnok, szalonnasózó, vadhűsfagyasztó terem, öt -20°C -os tároló terem, külön vasúti rakodó - iparvágánnyal - tartozott az üzemhez. A gyár bérhűtési tevékenységét is megkezdte. Legelőször a MAVAD-dal kötött szerződés alapján 30-30 ezer fácánt, nyulat és más nagyobb testű vadat fagyasztottak, a betárolt mennyiség pedig több száz tonna volt. A gyárnak legfőképpen a Kecskeméti Hűtőipari Vállalattól, hűtőháztól kellett átvennie Csongrád, Hajdű-Bihar és

A Békéscsabai Hűtőház látképe, 1970-es évek

„HIDEGET MELEG SZÍVVEL"

45

70 ÉVES A MIRELITÉ