Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)

A Magyar Hűtőipari Vállalat gyárai és üzemei

Janó, a főszakács : A szerb származású Janó bácsi évente egyszer hazalátogatott Bácskába, és hozott 1000 Ft-ért any­­nyifűszert, hogy éveken át tudta utolérhetetlen ízekkel étele­it különlegessé varázsolni. A cégnek a legjobb reklámja volt, mert aki egyszer itt ebédelt, az többször visszatért, lehetőleg délidéiben. Janót nem zavarta az ételek anyagnormája. Hó­nap vége felé rengeteg gulyásleves, sólet, csülökpörkölt volt, mert amikor a szorult helyzet beállt, Janóka kis dézsájával körbement a hűtőtermekben, és begyűjtötte a napi ebéd hús­alapanyagát. Az meg természetes volt, hogy főszezonban borsó, bab, karfiol, meggy, szilva azon a napon volt a kony­hai menün, amikor azt dolgozták fel. (...) Kapcsolatok a központtal: sem vele, sem nélküle. Mindig heves viták után nehéz volt a megegyezés. A vezér­­igazgató, mint döntőbíró is, nehezen ismerte el igazunkat. Tárolópartnerekkel, a hús- és baromfiiparral örök, de végül békés viták voltak a békés együttélés jegyében. Termelőpart­nerekkel a legtöbb gond a szabványos minőség körül volt, de a vita rendezetlensége miatt gyorsfagyasztásra alkalmas zöld­ség vagy gyümölcs soha nem maradt a termelőnél. Szakemberképzés: Az intézményes szakmunkásképzés először Budapesten, a Bercsényi iskolában folyt. (...) Mun­ka után az idősebbek és fiatalok sokat tanultak esti és levele­ző tagozatokon gimnáziumokban és szakközépiskolákban. Élelmiszeripari Főiskolát a győri üzemek dolgozói közül többen végeztek. 1960-70-es években élüzemavatók sokszor voltak, gyakorlattal rendeztük meg ezeket. Üzemi kirándulás: a vállalati munkásszállító autóbusszal egy napos pozsonyi kirándulásra mentünk, viszonozva az ottani hűtőház látogatását. Az egyik kolléga nagyméretű ké­zitáskávaljött, a kíváncsiskodóknak azt mondta, hogy hűtő­­táska van benne. Leszállt Pozsonyfőterén, és csak később jött a hűtőházba. Üres táskával. Ekkor mondta el, hogy az előző napi borsógyártás konténereiben maradt borsószemeket seper­te össze, és adta el a pozsonyi piacon. A korai KGST-piac kereskedelmét indította el tettével, és az áruért kapott korona az utazó csapat megvendégelését szolgálta. ” Laboratórium, 1970-es évek Tésztakeverés a tésztaüzemben, 1970-es évek A késztermék: körömpörkölt főtt burgonyával HIDEGET MELEG SZÍVVEL' 43 70 ÉVES A MIRELITÉ

Next

/
Thumbnails
Contents