Török Róbert: Hideget meleg szívvel. 70 éves a Mirelite. Fejezetek a Magyar Hűtipar történetéből (Budapest, 2015)
A Magyar Hűtőipari Vállalat gyárai és üzemei
KECSKEMET! HUTOHAZ Kecskemét az alföldi mezővárosok közé tartozott, a polgáriasuk városmag mellett faluszerű külvárosokkal, tanyarendszerrel. A fő gazdasági tevékenység az intenzív mezőgazdaság volt. Kecskemét ipari nyersanyagnak híjával volt, de azért az ipari fejlesztés irányába orientálódott, elsősorban a mezőgazdasági termelésre építve. Az új ágazat, a szőlő- és gyümölcstermesztés az egész ország szőlőit elpusztító filoxérajárvány után indult be és fejlődött a 19. század végétől. A kedvező homokos talaj és táji adottság, valamint az, hogy a napsütéses órák száma az országban itt a legmagasabb, elősegítette a szőlő- és a gyümölcs-zöldségtermelés növelését. 1930-as évekre már itt termeltek az országban a legnagyobb területen exportra gyümölcsöt. Erre több más iparág is rátelepült, így a konzerv-, a szesz-, az édes- és a húsipar is fejlődött. A vasúti összeköttetésnek köszönhetően virágzott a kereskedelem. Az első hűtőházat a szomszédos településről, Nagykőrösről indult Benedek József és fia cég építtette. Az eredetileg fűszerkereskedő zsidó család gyümölcs- és uborkakereskedéssel, majd baromfi- és vadkereskedéssel foglalkozott. A cégnek jól ment, így terjeszkedtek Kecskemét felé is, itt nagy befogadóképességű hűtőházat alakítottak ki, jéggyárral együtt. Később a helyi nagykereskedőkkel is társultak (Aszódi Lipót és fia, Feldmajer Ignác és fia cég). Egész Nyugat-Európába szállítottak. 200 mázsát termelő jéggyáruk volt. Különféle üzemeikben 1000-1200 munkást foglalkoztattak, évi forgalmuk ekkoriban 500 vagon baromfi és 2000 vagon gyümölcs. 1931-ben toldaléképülettel és új szárnnyal bővítették, korszerűsítették gyárukat. Először egy 40 vagonos hűtőház működött, majd azt 1934-től 60 vagonosra bővítették, mintegy 2200 m2-en. A város ekkor közhűtőház építését kezdeményezte, de Benedekék megnyitották és 1937-ben tovább bővítették a magukét, így már bértárolást is tudtak vállalni. Az üzem ekkor már 120 vagon ellátásra is képes volt. Ettől kezdve nyilvános hűtőházként működtek. A város vezetése ennek ellenére úgy döntött, hogy mégis felépítenek egy nyilvános közhűtőházat. Ennek feltételeiről a kormányzattal is tárgyaltak. 1936-ban kezdték meg az építési munkálatokat, a hűtőházat a vasút mellé építették, és kialakítottak iparvágányokat is. A gépház berendezéseit a Rock Gépgyár szállította le. A hűtőház 1937 nyarán nyílt meg. Később 1938-39-ben emeletráépítéssel bővítették. A második világháború alatt a város közellátását szolgálta, de a hadsereg ellátását is elősegítette, illetve frontraktárként szolgált. Emellett ekkoriban is ellátták a helyi kereskedők igényeit, és 14 jelentős céggel tartották az üzleti kapcsolatot. Volt olyan szezon, hogy 100-120 vagon gyümölcsöt hűtöttek vagy tároltak. Ekkoriban 40 fő dolgozott itt, s napi 30 tonna árut mozgattak. A város vágóhídja a háború alatt elpusztult. 1948 októberétől államosították a kecskeméti Közhűtőház Kft-t, és itt, az üzem területén nyitották meg 1949-ben az új vágóhidat. Ezt követően a város bérleti szerződés fejében a Hűtőipari Nemzeti Vál,.HIDEGET MELEG SZÍVVEL' 34 70 ÉVES A MIRELITÉ
