S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)

A hadvezetés 1918 nyarán a hátországban szervezett árucserére kényszerült: meghirdette az ipari cikkekért élelmiszert, majd a zsír és szalonna csereakciót, de ezek is csak cseppet jelentettek a tengerben.

A gyors lefolyású, fényes győzelemben bízó hadsereg a bevezető hadműveletek pazarló bőségétől a nyomorúságos táplálkozásig jutott. Mivel elegendő élelmet nem tudtak előteremteni, a meglévő készletek gazdaságosabb és egészségesebb elfogyasztásával próbálkoztak: „A tápanyag lehető kihasználásáért, valamint a gyomor minél kisebb mértékbeni megterheléséért, igen alaposan kell megrágni és pedig olyképpen, hogy azok a szájban péppé változzanak. Nem szabad egész falatokat lenyelni. Rendesen külön kell enni és külön inni." (Alpesi szolgálat és felszerelés. A Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium kiadványa, 1918.) Az étkezés szabályaira már a háború kitörésekor ki kellett volna képezni a legénységet. Az 1914-30 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM

Tetszik? Nem tetszik? Ez van!