S. Nagy Anikó - Spekál József: Gulyáságyú és rohamsisak. A Nagy Háború gyomornézetből (Budapest, 2014)

Ökörfogatú tábori vasút. Fotó

eleségkocsi szállította. A gulyáságyúkban (főzőládákban) minden ember részére még egy teljes porciót kenyér, dohány és kávékonzerv nélkül, továbbá pótlékként teát és cukrot vittek. A csapatoknál lévő alapjavadalmazáson kívül a hadosztályok hat, a hadtestek tizenhat napra elegendő készlettel rendelkeztek. A folyamatos húsellátás érdekében vágómarhatelepek, „élő húskészletek" álltak rendelkezésre felügyelő és hajcsárszemélyzettel.

Az elfogyasztott élelmiszert helyszíni beszerzéssel (vásárlás, harácsolás, zsákmányolás), többnyire utánszállítással pótolták a hátországból, illetve a hadtápterületről. A „mögöttes országból" előre meghatározott készlett! típusvonatokat indítottak a harctérre. A hadra kelt sereg mozgó (élelmezőoszlopok, hadtestraktárak, tábori sütödék, vágómarhatelepek) és állandó (tábori élelmező raktárak, tartaléksütödék, tartalék vágómarhatelepek) tábori élelmező intézetekkel rendelkezett.

A harctéri élelemellátásban meghatározó szerepet játszott a vonat (trén), ami nem vasúti szerelvényt, hanem fogatolt járművekből (szekerekből), málhásállatokból vagy gépkocsikból álló hatalmas szállító gépezetet jelentett. „Egy három gyaloghadosztályból álló hadtest...65.000 főnyi élelmezési létszámot tett ki...Egyetlen egy útvonalon menetelve

l6 I MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM