Saly Noémi: Nekem soha nem volt otthonom... Krúdy Gyula budapesti életének színterei (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2013)

Kocsmák és serházak

• Délben, mikor a király és a királyné a koronázási ebédhez ültek vendégeikkel, amikor az ételeket, mint már ilyenkor szokás, felhordták, és érintetlenül visszavitték az inasok, hogy a budai szegényeknek kioszszák azokat, no meg a Bakához címzett sörház vendéglősének, akinek étlapján mindig szerepelt olyan ételnemű, amely a király asztaláról került le (...), délben Immaculata egy tortaszeletet dugott a köntöse zsebébe, EGY PÁR RITKA SZÉP HARISNYA EITŰMÉSE A KORONÁZÁSON Három Hetes I. Szarvas tér A magyar kártya lapjairól elnevezett kocsma, később kisvendéglő a Szarvas kávéházzal szemben állt. A 20-as, 30-as években a halászlé volt a specialitása, amelyet itt is, mint a Kereszt téren Albeckernél, abban a lábasban tálaltak, amelyben főtt. Amíg a vendég kivárta az adagját, lehetett, sőt illett iszogatni a gazda híresen jó borát. Nem messze innen, a Hadnagy utcában Avar László a Három Nyolcashoz címezte vendéglőjét, az volt a tabáni Hadastyánegylet törzshelye. • A tabáni kocsmárosok mind kiálltak a bormérésük elé, amikor Szépvadásznét egyszer Óbudáról csalogatták haza. A »Burgzsandár« a bajszát pedergette, a »Három 7-es«-beli bormérő talán még szótlanabb lett, mint valaha, a »5zarvas«-ból is kipillongattak azok a tabániak, akik Szépvadászné távollétében már kávéházba kezdtekjárogatni. - Hozzák az asszonyt - mondták, és búcsút mondtak a Szarvaskávéház biliárdasztalainak. És a kocsmárosok kérdezgették: - De hát miért ment ki a Tabánból? - Azért, mert észrevettem, hogy manipulálni kezdenek a borokkal - felelt Szépvadászné. - Egyik-másik kocsmáros ismerősünk félórákat is töltött A pincéjében, PESTI NÖRABLÓ