Kovács Ferenc et al.: Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században (Budapest, 2010)
A 19. századi divatlapok és divatképek
A. 19. századi divatlapok és divatképek Rédey Judit Az európai divat központja többször áthelyeződött. A 16. században még a spanyol udvar diktálta az öltözködési előírásokat, majd a 17. századtól Párizs vált mérvadóvá, s ebbéli vezető szerepét mind a mai napig megtartotta. Az új modelleket kezdetben még nem képes újságok, hanem divatbábok terjesztették, népszerűsítették A hölgyek Párizsból várták a tetőtől talpig felöltöztetett babákat: a „nagy Pandorát”, társasági toalettben, s a „kis Pandorát”, házi ruhában. Az első lap, amely divatkérdésekkel foglalkozott, a Mercure galant volt: 1672- től értesítette olvasóközönségét a Versailles-i udvar ünnepélyeiről, s részletesen leírta a divatos öltözeteket. Egy hibája volt csak: nem voltak benne képek. 1779-ig kellett várni arra a kiadványra, mely Galerie des Modes néven már rendszeresen közölt művészi divatmetszeteket. A sikeres lap hamarosan Angliában és Németországban is követőkre talált. A Weimarban kiadott Journal des Luxus und der Moden a divatképek mellett szépirodalmi és ismeretterjesztő cikkeket, színházi beszámolókat is közölt. Az irodalmi divatlapok Magyarországon a reformkor sajátos folyóirata az úgynevezett irodalmi divatlap. Ez a laptípus nem a mai divatlapok megfelelője, hanem - korabeli kifejezéssel - „szépművészeti folyóírás”, azaz irodalmi jellegű újság. Nevét az egyes számaihoz mellékelt réz- vagy kőnyomatos divatképek után kapta, melyekkel a női olvasóközönséget kívánták megnyerni. Az újságok általában két, egymástól jól elválasztható részre tagozódtak. A lap első fele szépirodalmi írásokat, míg a második a társasélet és a divatvilág körébe sorolható közleményeket tartalmazott. Ez utóbbi melléklet hol társlap volt, hol pedig csak kiegészítője a főlapnak Az 1830-as években az irodalmi divatlapok feltűnését az újságírás hozzánk is elérkező divatja, valamint a kor társadalmi változásai - például a városiasodás - készítették elő. Az előző évtizedek indították el azt a társadalmi mozgást, amelynek eredményeképpen megnőtt a városlakók száma és a polgárság szerepe. Főként Pest-Budán formálódott egyre inkább az a magyar, illetve egyre jobban magyarosodó nagypolgári réteg a „középrend”, amely az arisztokrácia és a középnemesség mellett új olvasóközönségként jelentkezett. FASHION PERIODICALS AND FASHION PLATES OF THE 19TM CENTURY Judit Rédey The headquarters of European fashion has moved often. In the 16th century the Spanish court still dictated the rules of attire, then from the 17 th century, Paris became the guiding authority on fashion, and has maintained this leading role until the present day. In the beginnings, new models were spread and popularised not through coloured magazines, but using fashion dummies. Ladies waited for the arrival of the fully dressed dummies from Paris: the "large Pandora” in evening dress, and the “small Pandora” in every-day clothing. The first publication to deal with topics of fashion was the Mercure Galant (Gallant Mercury): from 1672 it informed its reading public about the celebrations of the court in Versailles, giving detailed descriptions of the fashionable costumes. It had only one flaw: it contained no pictures. We had to wait until 1779 for the first periodical that regularly published artistic fashion plates, the Galerie des Modes (Gallery of Fashion). The successful publication soon also became popular in both England and Germany. The Journal des Luxes und der Moden (Journal ofLuxuries and Fashion), published as a supplement ofthe Weimar, contained articles on literature and items of interest such as geography and science, and also theatre reviews, in addition to fashion plates. Literary Fashion Books A peculiar periodical of the age of reform was the so-called literary fashionbook This type of publication was not the equivalent of today’s fashion magazine, but to use the language of the times a “journal des belles-arts”, a kind of art and literature periodical. It received its name from the fashion plates and drawings enclosed in certain volumes, with which they hoped to win over female readers. These periodicals were usually split into two distinct parts. The first half contained literature and belles-lettres, while the second included information and announcements on social life and the world of fashion. This
