Kovács Ferenc et al.: Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században (Budapest, 2010)
A dísz-magyar öltözetről
On Hungarian Formal Attide vénycikk elrendelte a honvédség felállítását, 1868-ban megalapította az első egyenruha-készítő céget Gyártott és értékesített, leányvállalatokat alapított Bécsben, Belgrádban és Triesztben is. A millenniumi ünnepségekre szállított díszmagyarjai és a bandériumok egyenruhái elismerést váltottak ki a korabeli sajtóban, de az illetékesek nem fukarkodtak a hivatalos elismeréssel sem. Császári és Királyi Szállító lett, a perzsa császár, a szerb király, a görög király és trónörökös és a luxemburgi nagyherceg udvari szállítója is volt. Megkapta a FerencJózsefLovagja címet, elnyerte a török Medjidie-rend lovagkeresztjét, a perzsa sah Nap és Oroszlán lovagkeresztjét, a szerb király Takova-rendjének tiszti keresztjét, a belga király pedig Koronás érdemrenddel tüntette ki. Úgy tűnik a sok cím és rang nem volt elég a számára és megvásárolta magának San Marino köztársaság főkonzuli címét is, így a diplomáciai testület tagjává vált mester valamennyi udvari bálra hivatalossá vált. Utóda társat keresett a céghez, leleményesen bővítette a vevőkört, modernizálta az üzletet. Az első világháború után elvesztette vevőkörét, a második háború az épületet is földig rombolta. Ez az időszak vetett véget a dísz-magyar öltözetből díszmagyarrá vált ruhadarabok több mint száz esztendős történetének is. Irodalom Baji Etelka: Strelisky. Egy fényképész-dinasztia száz éve. Budapest, 2001. Csorba László: A tizenkilencedik század története. Budapest, 2000. KERÉNYIA Mária: Pesti polgár és férfiszabó. Kostyál Adám. In: Folia Historica 11 (1983), 104-116. Kiss József: Tóth Gáspár, Petőfi mecénása. Egy jeles polgári szabómester a reformkorban. In: Tanulmányok Budapest Múltjából 20 (1988), 241 -287. Kiss László: Pest, Buda, Óbuda szabómestereinek története 1242-1935. Budapest, 1936. LukAcs Anikó: Nemzeti divat a reformkori Pesten. Korall 10 (2002), 40-56. MAtray Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848/49- ben. Budapest, 1989. SAGVÁRl György: Az atilla. Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2 (1987), 249-294. SlNKÓ Katalin: „A História a mi erős várunk." A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk. In Zádor Anna szerk.: A historizmus művészete Magyarországon. Budapest, 1993,132-147. THALY Kálmán: A koronázási dandárok díszöltözeteiről. Fővárosi Lapok 118 (1867) THALY Kálmán: Koronázási öltözékek. Fővárosi Lapok 135 (1867) TOMPOS Lilla: '48 hatása a viseletre. Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllő, 1999, 119-139. TOMPOS Lilla: A díszmagyar. A magyar díszöltözet története. Budapest, 2005. member of the diplomatic corps, was invited to attend all state balls. His successor found a partner for the firm, cleverly broadened his clientele and modernised the business. He lost most ofhis clients alter the First World War and the palatial company building itself was totally destroyed in the Second. This period meant the end of the history of the Hungarian national costume, which had developed into Hungarian formalwear, a history that spanned over one hundred years. Bibliography BAJI, Etelka: Strelisky. Egy fényképész-dinasztia száz éve („One-hundred years of a Photographers Dynasty "). Budapest, 2001. Csorba, László: A tizenkilencedik század története („ The History of the Nineteenth Century"). Budapest, 2000. Kerényí, A. Mária: Pesti polgár és férfiszabó. Kostyál Adám („Citizen of Pest and Gentlemen’s Tailor"). In: Folia Historica 11 (1983), 104-116. Mss, József: Tóth Gáspár, Petőfi mecénása. Egy jeles polgári szabómester a reformkorban (“Gáspár Tóth, patron ofPetőfi. A renowned middle-class master tailor in the age of reform”). In: Tanulmányok Budapest Múltjából 20 (1988), 241-287. Mss, László: Pest, Buda, Óbuda szabómestereinek története 1242-1935 (“A history of the master tailors of Pest, Buda and Óbuda 1242-1935’).. Budapest, 1936. LUKACS, Anikó: Nemzeti divat a reformkori Pesten („National fashion in the Pest of the Age ot Reform"). Korall 10 (2002), 40-56. MAtray, Gábor: Töredék jegyzemények, Magyarország történetéből 1848/49- ben (“Fragmented Notes. From the History of Hungary in 1848-49). Budapest, 1989. SAGvARI, György: Az atilla („The Atilla"). Hadtörténeti Múzeum Értesítője 2 (1987), 249-294. SlNKÓ, Katalin: „A História a mi erős várunk." A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk (“„History is our strong castle”. The Millennium exhibition as a synthesis of the Arts"). In Zádor, Anna ed.: A historizmus művészete Magyarországon („ The art of Historicism in Hungary"). Budapest, 1993,132-147. THALY, Kálmán: Akoronázási dandárok díszöltözeteiről („On the makers of formal dress for the coronation brigades’). Fővárosi Lapok 118(1867) THALY, Kálmán: Koronázási öltözékek („Coronation attire”). Fővárosi Lapok 135(1867) TOMPOS, Lilla: 4-8 hatása a viseletre („The effect of the 48 uprising on costume”). Gödöllői Múzeumi Füzetek 4. Gödöllő, 1999,119-139. TOMPOS, Lilla: A díszmagyar. A magyar díszöltözet története („Hungarian formai attire. The history of Hungarian formal dress"). Budapest, 2005.
