Kovács Ferenc et al.: Fardagály és kámvás rokolya. Divat és illem a 19. században (Budapest, 2010)

A dísz-magyar öltözetről

Л DÍSZ-MAGYAR ÖLTÖZETRŐL

1 2 3 4

Tiller árjegyzék részlet, 1900 Tiller catalogue, detail, 1900

„németszabó" mesterként kezdte működését, a magyar ruha egyik megteremtőjeként tarthatjuk számon. 1828-ban pesti polgárjogot nyert, és a Kígyó utcában nyitotta meg üzletét. Virágkorában ötven segéddel dolgozott, és a város legtehetősebb polgárainak sorába emelkedett. Riválisa, sokszor vitapartnere Klaszy Vencel „magyarszabó" a korszak másik jelentős mestere. Kontárnak tartotta Kostyált, felháborodásának szókimondóan adott hangot a Tudományos Gyűjtemény és a Hasznos Mulatságok lapjain. A harmadik szabómestert a szépirodalomból is ismerhetjük. Tóth Gáspár az, aki hozzájárult Petőfi Sándor indulásához, és a költő a Sorshúzás előtt című versében meg is emlékezett róla:

Amint nyerek: elnyargalok Tóth Gáspárhoz nagy hirtelen,

És a jó úrnál eddigi Kontóm szépen lequittelem..."

A magyar ruhát készítő mesterek száma a század közepe táján egyre gyarapodik Közülük többnek ismerjük metszetes reklámját, sőt néhányuk ruhadarabját - a belevarrt cégjelzések tanúsága szerint - a Magyar Nemzeti Múzeum őriz. Itt, a teljesség igénye nélkül csupán a legnevesebbek közül sorolunk fel néhányat. 1848-ban tett mestervizsgát Jámbor Endre, aki az 1860-as években a Férfi divat-közlöny szerkesztőjeként lett ismert. Jó minőségű ruhadarabokat őrzünk Karácsony László szövött cégjelzésével, aki 1861 -tői 1899- ig dolgozott Pesten, IV. kerületi, Kishíd (ma Türr István) utcai műhelyében. 1894-től fia, az ifjabb Karácsony is mestervizsgát tett, majd udvari szállítóvá lé-teurish, and voiced his views often and with vigour on the pages ofperiodicals such as the Tudományos Gyűjtemény (Scientific Omnibus) and Hasznos Mulatságok (Useful Amusements). The third master tailor may also be familiar from Hungarian literature. Gáspár Tóth had a hand in helping the early career of Sándor Petőfi, and the poet commemorated him in his poem entitled Sorshúzás előtt (Before drawing lots):

„... Amint nyerek: elnyargalok Tóth Gáspárhoz nagy hirtelen,

És a jó úrnál eddigi Kontóm szépen lequittelem "

„...On winning I shall ride By horse to Gáspár Tóth,

And to that goodly gentleman Make quits for all I owe..."

The number of master artisans tailoring Hungarian formalwear grew constantly towards the middle of the century. Examples of many of their etched advertisements and some of their pieces of clothing - as evidenced by their sewn-in store labels - are in the safekeeping of the Hungarian National Museum. Here we mention a by no means full list of only some of the more noted tailors. Endre Jámbor received his master qualification in 1848 and became well known in the 1860’s as the editor of the Férfi divat-közlöny gentlemen’s fashion periodical. We have good quality pieces of clothing with the weaved business label ofLászló Karácsony, who worked in his studio in district IV of Pest in Kishíd (now István Türr) Street between 1861 and 1899. His son, Karácsony jr., also acquired the master qualification in 1894 and became purveyor to the royal court. In the museum we can also find clothes that were made in the studio of Karácsony sr, and then altered by his son, who then added his own label. We are also in possession of nicely coloured, quality pieces from the studio of György T örök, who became the first chairman of the Master Tailors’ Trade Association and went on to establish a vocational school in 1892. Masters Weiner and Grünbaum researched the sources of textiles in foreign museums in preparation for the millennium, and had them weaved in Lyon. They tailored the formal attire ofVilmos Zsolnay (founder of the famous ceramics factory), in which he took part in the celebrations and which is now in the safekeeping of the National Museum.

Of all the master tailors, perhaps the greatest career was had by Samu Tiller. He had an extensive network of shops and after law XII of 1867 ordered the