Csapó Katalin - Éliás Tibor: Dobos és a 19. század cukrászata Magyarországon (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

CSAPÓ KATALIN: Cukrászat a 19. században - Vidéki cukrászdák

Miskolcra Bécsből érkezett az első cukrász, 1828-ban, Revicky Ádám, Borsod vármegye főispánja beiktatásának alkalmából, lost János fellépése igen sikeresnek bizonyult, mert a következő hónapban letelepedett Miskolcon, és a Piac utcában megnyitotta kávéházzal egybekötött cukorsüteményes boltját. Néhány évvel később azonban meghalt, és az üzletet, valamint „.. .néhai lost 1 ános úrnak minden mesterségéhez tartozó készületeit annak özvegyétől..." Zuan Rudolf eperjesi cukrász vásárolja meg. Az új tulajdonos nem egyedül folytatta az ipart. Maga mellé vette társul „nőtlen állapotban levő Atyja FÍját és mestertársát" Silvestri jakabot, aki 1833 augusztusában már munkába is állt. Silvestri lakab is a svájci Graubünden tartomány szülötte volt, ahonnan, mint mondtuk, jónéhány cukrász érkezett Magyarországra szerencsét próbálni. Silvestri később önállósította magát és megnyitotta „A Szűzhöz" cégérezett üzletét, melynek működéséről 1869-ig van adatunk. Vendégeinek legkedvesebb csemegéi a piskóta, a vajas tészta, a linzer, a grillázs, a karamell, a makronmassza

1, a catalani kenyér

2 és a paganini

3 voltak, mellé ánizsos, köményes likőrt és ibolyaillatú 1 Olasz eredetű, tört mandulából, tojásfehérjéből és cukorból készített, fahéjjal vagy citrommal ízesített ostyán sütött sütemény. 2 Gyümölccsel töltött tojássütemény, citrom- vagy vaníliazománccal borítva 3 Hosszúkás, középen tojásfehérjéből, mandulából, cukorból és fahéjból készült réteggel sütött sütemény confectionary; the kitchen was in the basement, which was ideal. It was neither too hot in the summer nor too cold in the winter, and there were no flies. They husked and roasted the cocoa beans themselves, and purchased French and German crushing, rolling and dragée-making equipment and machines to help in the production of chocolate and dragées. Their chocolate-coated dragées were filled with liqueur, fondant, hazelnuts, almonds, raisins or a combination of A Rábel cukrászda a 20. század elején The Rábel confectionaryat the beginning of the 20th century these flavours. They also produced a large variety of figurai chocolates for Christmas, New Year and Easter. At such times, they used up 25-30kg of chocolate every day. They made several tons of "szaloncu- kor" and sour boiled sweets each year. The majority of szaloncukor were bought up by smaller shops and retailers, and some even reached the country's larger towns and cities. "The Kádár" gradually became well 41