Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)
Saly Noémi: A KÁVÉCSERESZNYÉTŐL A FEKETE LEVESIG
Arab fedeles, nyeles, metszett kézi kávéfőző edények a 19. sz. második feléből, F&K gyűjtemény Engraved Arabic hand coffee pots with lids and handles, 2nd half of 19 t h century, F&K collection velencei főzésmód az előbbitől csak abban tér el, hogy a forró kávéra egy pohárka hideg vizet löttyintenek, ettől a zacc leülepszik az edény aljára, a csészékbe aránylag kevés jut belőle. A török kávét vörösrézből készült nyeles fémedényben, ibrik ben (arabul dzsezvában) főzik és szolgálják föl, és fületlen csészéből, findzsdból isszák. (Mindkét szó a török hódoltság idején honosodott meg a magyar nyelvben.) A törökösen főzött kávét mézzel vagy cukorral édesítik, sőt gyakran együtt is főzik vele. így készítik Brazíliában is: illatos, barna nádcukorral. Fűszerekkel, például kardamommal, fahéjjal, szerecsendióval, vaníliával lehet fokozni az élvezeteket. Tejet soha nem adnak hozzá. A keleti országok piacain még ma is találkozni vándor kávéárusokkal, akik az otthon megfőzött italt nagy kannákban viszik magukkal, és fillérekért mérik a kispénzűeknek. A kávékedvelő keleti országokban jósolni is szokás a zaccból: a csészére tányért borítanak, felfordítják, az óramutató járása szerint körbeforgatják, majd a csésze oldalán és alján létrejött alakzatokat értelmezik, ugyanúgy, mint nálunk a szilveszteri ólomöntéskor keletkező figurákat. Ékkövekkel díszített kávéskanna, 20. század eleje, F&K gyűjtemény Coffe pot adorned with gems, early 20th century, F&K collection Ibrik porcelánbetétes findzsákkal, 20. század közepe, F&K gyűjtemény Coffee pot "ibrik" with porcelain-lined finjans, mid-20 t h century, F&K collection 22
