Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

Saly Noémi: A KÁVÉCSERESZNYÉTŐL A FEKETE LEVESIG

Utcai pörkölés Bécs: Kávéház bejárata előtt kávét pörkölő tűzilegény. Metszet, Bécs, 1775 (részlet) Roasting in the street. A roasting master roasting coffee in front of a coffee-house. Engraving, Vienna, 1

775 (Detail) kávészem síkos, fényes, majdnem fekete. Lisztfinomságúra darálva törökös kávét főznek belőle, de valamivel durvább őrleményét használják a korszerű, nagynyomású kávéfőzőkben, kávégépekben is. (A kávészemek olajtartalma miatt jelenik meg a krémkávék felszínén az a habszerű réteg, amely keverésre sem tűnik el.) innentől kezdve már nagyon kell vigyázni, mert a 200-220 °C-ra hevült kávé az olaj öngyulladási képessége folytán egy pillanat alatt el tud érkezni az ötödik fokozathoz: szénné ég, és már lehet is kidobni... A mai, korszerű kávépörkölő berendezéseken pontosan beállítható a hőfok, az időtartam, a keverési sebesség, a megfelelő pillanatban a gép automatikusan kikapcsol. De képzeljük csak el azt a 18-19. századi kávésmestert (a régi magyar kávéházi nyelvben: tűzilegényt), aki fával táplált egy nagy öntöttvas tűzhelyet, miközben szorgosan kavargatta a barnálló kávészemeket egy jókora vasserpenyőben! A fa hol nedvesebb volt, hol szárazabb, a kávéház titkos receptje szerint készült keverék összetevői hol Angol üveg kávépörkölő (forrás: Bramah, Edward & loan: Coffee Makers. Quiller Press, London, 1989.) English coffee roaster of glass. (Source: Bramah, Edward & loan, Quiller Press, London, 1939) A Belvárosi Kávéház pörkölőberendezése, 1931. MKVM Roasting equipment of the Belvárosi Coffee House, 1931, MKVM 14