Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

Saly Noémi: A KÁVÉCSERESZNYÉTŐL A FEKETE LEVESIG

Ültetvényen Guatemalában (Fotó: Láng Olivér) At a coffee plantation in Guatemala (Photo: Olivér Láng) forgóhengerekből álló gépen összezúzzák a gyümölcs húsát, amelyet pár napi erjedés után le lehet mosni a magról. Ezután a magokat egyenletesen megszárítják, majd egy másik géppel eltávolítják róluk a pergamenhéjat is. 100 kg kávégyümölcsből átlagban 8,5-28 kg kávébab nyerhető. A pörkölés tudománya A pörkölés célja a megfelelő ízek és aromák kialakítása. Hatására a zöld kávészemek megbarnulnak, elvesztik A kávét az áztatómedencébe töltik (Fotó: Láng Olivér) Coffee is dumped into the soaking basin (Photo: Olivér Láng) víztartalmukat, ami 15-20 százalék tömegveszteséget okoz, miközben a babszemek térfogata megnövekszik. Kiszáradva, porózussá válva könnyen őrölhetők, koffeintartalmuk azonban nem változik. A kávét régen egyszerű serpenyőben, nyílt láng fölött szorgosan kavargatva pörkölték, majd megjelentek a hőforrás fölött forgatható különféle, fémből vagy üvegből készült hengerek, a 20. századra pedig az ipari mennyiségekre méretezett, hatalmas gépek is. 12