Fazekas Éva: A fekete leves, a kávéfőzés története, időszaki kiállítás, 2010. április 23 - 2010. október 25, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Fazekas & Kimmel Gyűjtemény közös időszaki kiállítása (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

Saly Noémi: A KÁVÉCSERESZNYÉTŐL A FEKETE LEVESIG

Cukrászdapult kávégéppel, 1940-es évek. MKVM Confectioner's counter with coffee machine, 1940s, MKVM A kávéiparban 20 millió ember dolgozik világszerte, közülük 5 millió Brazíliában. A legnagyobb kávétermelő országok Brazília, Vietnam és Columbia, de jelentős mennyiség terem például Kenyában, Indiában, Indonéziában, Costa Ricában, Guatemalában is. A világ legnagyobb kávéfogyasztója hosszú évek óta az Amerikai Egyesült Államok. Magyarországon az emberek átlagban napi 1-2 kávét isznak, a lakosság 80 százaléka kávézik — és ennek a kávézó 80 százaléknak a 71 százaléka használ valamilyen kávégépet itala elkészítéséhez. Akkor szüret! A leszüretelt kávécseresznyét többnyire szárítással dolgozzák fel. A gyümölcsöt ponyvára terítik, és 2-3 héten keresztül a nap melegével szárítják. A gyümölcshúst, a pergamenhéjat és az ezüsthártyát aprítógépekkel választják le, és széláram segítségével távolítják el. Létezik nedves eljárás is, ekkor a kávét vízzel telt medencébe ömlesztik. Az érett szemek elsüllyednek, az éretlenek a felszínen maradnak. Az érett szemeket vízárammal szállítják el, közben megpuhulnak, és tiszták lesznek. Recézett felületű 10