Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

A JÁTÉKKERESKEDELEM FEJLŐDÉSE - Vándor- és vásári kereskedelem

Szlovák játékárus Pesten, metszet 1873 Slovakian toy-hawker in Pest, engraving 1873 1904-re már az ország 140 települése betiltotta a kereskedelemnek ezt az ősi formáját. A játékosbódék az 1800-as évek közepén jelentek meg a magyarországi vásárokon. Budapest történetének egyik érdekes forrása, a Porzó álnéven író Ágai Adolf Utazás Pástról Budapestre 1843-1907 című könyve érzékletes képet ad a mai Erzsébet és Deák téren tartott nagyvásárok játékkínálatáról: „Évenkint négyszer nagy mozgalom keletkezett a téren. Nehéz társzekereken vontatták ide falát, alapját, tetejét az egyberovandó sátraknak. ...Hát még a játékos sátrak! A kard, puska, ló, csákó, dob, kürt, baka és huszár, a kis réz ágyú s Európának összes fővárosai nagy fehér katulyában! Az ugrócz, a színház - szóval, egész tündérországa a gyermeki rajongásnak ott Németországi vándorkereskedő puttonya és fajátékai German itinerant's wooden toys and bag állt és fityegett előttem; s ha már nem mondhattam a magaménak, legalább a szemem lakott jól ve/e."

8 Játékot kínáltak a bazárosok sátrai is. A perzsa eredetű bazár szó az 1830-as években jelent meg a magyar nyelvben a sokféle árut árusító kis üzlet és kínálata megnevezésére. A bazárok fő jellemzője a vegyes kínálat mellett az olcsó áru volt. Kiss L-ajos a vásárhelyi vásárokra emlékezve mutatja be őket: 13