Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

BUDAPEST JÁTÉKKERESKEDELME A 19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ ÁLLAMOSÍTÁSIG - A játékkereskedelem és a gyermekek fogyasztóvá nevelése

Mindez az európai polgárság szemléletében, életmódjában és tárgyi kultúrájában zajló, a javak mennyiségének növekedésével is együtt járó változásokkal is öszszefüggött. Ahogy egyre több dísztárgy, használati eszköz vált a megfelelő életszínvonal elengedhetetlen részévé, a tárgyak tömege a gyermekek világában is megjelent. A gyerekek környezetének, a kialakulóban lévő gyermekszobának is kelléke lett a sok játékszer, ami arra is hivatott volt, hogy a szülők gondosságát, s ugyanakkor biztos anyagi helyzetét is megmutassa. Bizonyos értelemben maguk a gyerekek is luxustárgyakká váltak, apjuk és anyjuk egyre több pénzt akart rájuk költeni, éspedig nemcsak az oktatásukra, hanem a szórakoztatásukra is. Ezt a Gyermek babáival, műtermi fényképfelvétel, vizitkártya. 1905 körül Children with dolls on a card, studio photo around 1905 kereskedelem is hamar felismerte: egyre nagyobb méreteket öltött a gyermekeket megcélzó piac. A háziiparosok gyártotta, olcsó játékszer leginkább Németországban, főként Nürnberg környékén készült, az úgynevezett „nürnbergi áruk" palettáját színezte, a nürnbergiáru-kereskedések kínálatát gyarapította. Ezek az olcsó tömegcikkek átlépték az országok és társadalmi rétegek határait. Még az angol királynő, Viktória is a grödeni völgyben készült, csapolt testű, kézműves fababákkal játszott - magyarul fakató а nevük -, udvarhölgyével ilyeneket öltöztetett gyermekkorában. Az első szakosodott játéküzletek nem véletlenül ott jelentek meg először, ahol a polgárság nagyobb számban és erős vásárlóerővel volt jelen: a nagyobb európai városokban, fővárosokban, gazdasági központokban. Nyilván nem véletlen az sem, hogy ezekben az erősen polgárosodó országokban az ipar más területeinek fejlődésével párhuzamosan, a játékipar is fejlődni kezd. Anglia, Francia- és Németország ipari játékgyártásának a 19. század harmadik harmadában tapasztalható fellendülése nemcsak a belső piac, hanem a külföld igényeit is képes volt kiszolgálni. A tömeges termeléssel, a sok és drága bolti játék megjelenésével a vásárolt játékszer a felsőbb polgári rétegek számára egyre inkább státusszimbólummá vált. A szülő ezekkel nemcsak gyermekének kívánt kedveskedni, hanem jelezni kívánta: megteheti, módjában áll ezekhez hozzájutni. Ez a szemlélet a gyermekek világát sem hagyja érintetlenül. A luxusjátékok kedvezőtlen hatása a gyerekek erkölcsi érzékének alakulására a pedagógusok figyelmét is felkeltette. A hivalkodás, a fennhéjázás megjelenítőjének tartották őket, s ez a gyermekirodalomban is fontos téma lett. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a vásárolt játékszereknek még egy fontos szerepét, hiszen éppen ezek révén alakul 7