Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

AZ ÜZLETEK JELLEMZŐI - A játékkereskedelem 1945 és 1955 között

Sport-, llnngner. te JfUrtrtni N«sykoirt,bodclmi V. Undnpwt A Sport, Hangszer- és látékáru Nagykereskedelmi Vállalat reklám levelezőlapja, 1950-esévek The Sport, Musical Instruments and Toy Trading Company's postcard, around 1950 A nagykereskedelem központosítása kezdettől számos problémát vetett fel. A játék terület is folyamatos átszervezéseken esett át, míg végül 1950. július 1 -én létrehozták a Sportáru és látékáru Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatot. A nagykereskedelem fölszámolása mellett lezajlott a magán kiskereskedelem államosítása, s 1952 végére az összes magán kiskereskedőt államosították. Ezzel együtt az állam létrehozta az állami kiskereskedelem alapjait: a megszűnt játékkereskedők szerepét az Állami Áruházak, és vidéken a Népbolt hálózat vette át. Az import megszűnése és a kisipar ellehetetlenítése miatt azonban alig volt eladható játék. A probléma nagyságát jelzi, hogy azzal 1952-től még a Minisztertanács is többször foglalkozott. Játékgyártásra szakosodott kisipari szövetkezetek szervezésével igyekeztek csökkenteni a krónikus áruhiányt. 1953 után pedig az Országos Tervhivatal egységes termék-árjegyzékeiben és szövetkezeti játék-árjegyzékeiben némelyik játéknév már a szocialista országokból érkező importra utal. A kereskedelmet is átszervezték: a Sportáru és Játékáru Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatból 1955. január l-jén létrehozták a Sport-, Hangszer- és Játék Nagykereskedelmi Vállalatot, amely 1967. július 20-tól a TRIÁL nevet használta.

4

2 A Játékáru Értékesítő Nemzeti Vállalat árjegyzéke, 1949-1950 The National Toy Trade Company 's Catalogue, 1949-1950 A Sztahanov fémépítő játék összeépítő füzete, 1950-es évek Sztahanov construction toy 's brochure, around 1950 54