Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)
AZ ÜZLETEK JELLEMZŐI - Boltbelső és kirakat
Az államosított játékkereskedelem visszatért e régi szokáshoz, és mesélő boltnevekkel látta el kereskedelmi egységeit: „Mackóbolt", „Jancsi és juliska", „Meseország" stb. Színes kifestőkönyv gyermekek részére, 1960-as évek Colouring book, around 1960 Boltbelső és kirakat Bár a korai játéküzletek belsejéről nem maradt fenn kép, de más korabeli üzletbelsők alapján arra következtethetünk, hogy az árucikkeket a pultok mögötti polcok néhány során, s esetleg kisebb darabokat a pultokon elhelyezve mutattak be, míg a nagyobb méretű játékokat a padlóra helyezték. Az áru nagyobb része nemigen volt látható, zárt szekrényekben, fiókokban vagy a raktárban várt arra, hogy kérjék az eladótól. Az 1909-ben megnyílt Árkád Bazár belseje már teljesen más képet mutat. Tágas, világos térben, az áruházi koncepciónak megfelelően a nagyobb játékok szellősen jelentek meg, a kisebb tárgyakat fénnyel átjárt üvegvitrinekben lehetett megtekinteni. Ez a modern elrendezés jellemezte a nagyobb, tágasabb játéküzleteket, még az ötvenes években is. Mint Révész Zsuzsa 1953-ban kiemeli: „A korszerűen berendezett játékbolt a különböző játékokat az üzleten belül is kirakatszerűen állítja ki, hatásosan csoportosítja." 2 6 Az 1959-es látékáruismeret külön tárgyalja a vevő és az eladó igényeit is kielégítő üzletbelsőt. A vevő szempontjából a tágasság és a jó áttekinthetőség, az eladó szempontjából a kiszolgálás gyors lebonyolítása a legfontosabb. 2 7 A 19. század második felében, a 20. század elején a kereskedő elsősorban a kirakatban tudta bemutatni árukészletét. A kirakat-nézegetés a vásárlás fontos eleme volt. Ám a játékboltok kirakatára tapadó, vágyakozó, leginkább szegény gyerekek képe a társadalmi különbségek jelzésére is szolgált, s még az ötvenes évek elején is ez jelentette a korábbi korszak szegény gyerekeinek játéktól való megfosztottságát, hiszen a gazdag gyerekek be is mehettek az üzletbe, s hozzájuthattak ahhoz, amire vágytak. „Az egyik nagy játékáruházat járjuk. Ezt az üzletet azelőtt csak a gazdagok gyerekei számára tartották fönn. A szegény gyerek legföljebb az orrát nyomhatta az ablaküvegre, s úgy bámulhatta a kirakatban a csodálatos játékszereket, s közben majdnem megszakadt utánuk kis szíve. A kirakat ma is tele van szebbnél-szebb játékokkal, de filléres árakon... " 2 8 Az 1930-as, 1940-es éveket idéző kiállítási enteriőr Toy shop exhibiton interior, 1930-1940 39