Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)

A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - Kik vásároltak?

Kispolgári család, műtermi fényképfelvétel. 1900-as évek Civil family, studio photo, around 1900 felelően gyermeklelkű apa a válogatásban a maga élvezetét is megtalálja, mint erről Karinthy Frigyes számos karcolata is tanúskodik. Bár a gyerekek önálló vásárlóként csak a huszadik században lépnek be az üzletekbe, szüleikkel együtt már jóval korábban megjelentek ott. A kitűnő pszichológus, Edmondo de Amicis játékkereskedője már az 1890-es években felismeri a vásárló kislányok típusait is, s ezek nem sokban különböznek a női vásárlók - akár Émile Zola Hölgyek öröme című regényében kirajzolódó - típusaitól: „- A kis vásárlók a babákkal kapcsolatos viselkedésük alapján három csoportba oszthatóak: az elsőbe azok tartoznak, akik viszszafogottan kívánják és szeretik őket, azután azok következnek, akik erős szenvedélyt éreznek irántuk, majd akik közömbösek, vagy majdnem azok, mert más az ízlésük, vagy apatikus természetűek. Ez utóbbi egyébként eléggé ritkaságszámba megy. - Rövid szünetet követően, aminek csak annyi szerepe volt, hogy bármiféle érdeken alapuló egyetértést eloszlasson, ami a filozófus és a babagyáros között fennállhatott, összeráncolt szemöldökkel még hozzátette: Ezekből nehezen válik majd jó anya."

2

5 37