Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)
A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - Biztos megélhetés?
családi forrásból, esetleg felesége hozományából származhatott. A jól bevezetett üzlet jövedelmező volt: bérházat vett a Dessewffy utcában, majd 1913-ban megszerezte a negyven szobás Budapest szállodát a Bécsi utcában. Fióküzleteket nyitott vidéki városokban és üdülőhelyeken, ezeket idényjelleggel működtette. 1889ben már kilenc alkalmazottja volt, karácsonyi forgalma bonyolításához kisegítőket kellett felvennie. Szerepelt a legnagyobb - tehát legjobb módú — adófizetők, a virilisek listáján. Ehhez alkalmazkodott életmódja is: számos egyesület, klub tagjainak sorába tartozott, s nemcsak forgalmazta a sportszereket, hanem maga is nagy sportember volt. A Késmárky és Illés cég beltagja, Illés Ferenc vállalkozása is jól jövedelmezett. Ő is többféle termékkel foglalkozott, s üzletei mérete nőtt, sőt felépítette saját bérházát, ahová játékkereskedését költöztette. A gazdasági helyzetet jól mutatják a lakásviszonyok is. 1925-1926-ban a kilencvennégy kereskedő közül hetvenen főbérlők, huszonketten albérlők. (Kettő egyéb módon Késmárky és Illés reklámnaptára, 1909 Illés & Késmárky 's calendar, 1909 A Késmárky és Illés cég figurális számolócédulája, 1910 körül Illés & Késmárky's counting slip with figures, around 1910 lakott). A hetven főbérlőből elég sokan, tizenöten éltek egyszobás lakásban, a legnagyobb részük (36) kétszobásban lakott, csak egyetlen játékkereskedőnek volt négyszobás lakása, és kettőnek még annál is nagyobb. A kis egyszobás (szoba-konyhásl lakások aránya a játékkereskedés alacsony jövedelmezőségét tükrözi, mint ahogy az is, hogy milyen nagy számban voltak albérlők e szakma képviselői között. 1 5 A lakók gazdasági helyzete az albérlők és a cselédek jelenlétével is bemutatható. 1 6 A játékkereskedők közül ekkoriban csak nyolcan kényszerültek arra, hogy albérlőt fogadjanak lakásukba, harmincnyolcuknak viszont cselédje is volt, ami jobb körülményekre utal, bár akkoriban a kispolgárság körében is természetes dolognak számított. A játékkereskedés tehát „tisztes" megélhetést biztosított, de nagyon ki volt téve a gazdasági körülmények változásainak. Mivel a játék (adóztatás szempontjából is) luxuskiadásnak minősült, a vásárlók rossz gazdasági helyzetben visszafogták magukat, amire a szakma nagyon érzékenyen reagált. Ezt tükrözi a rövid életű üzletek nagy száma egyes időszakokban, vagy a régi üzletek megszűnése is. 26
