Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)
A JÁTÉKKERESKEDELEM ALAKULÁSA BUDAPESTEN - Játékboltok
A címjegyzékekben 1880-ból van először pontosabb adat a pesti játékboltokról, ekkor számuk húsz körül van, ami az 1890-es évek elején tíz alá csökken, majd 1910-ig nyolcvan és száz között mozog. Ez a szám a nürnbergiárués játékbolt-listák közti átfedések miatt állandóan változik ugyan, de már egy kialakult játékkereskedői réteg jelenlétéről tanúskodik. A boltok túlnyomó többsége pesti, jelezve, hogy a város üzleti része a bal parton volt, de lassan Budán, a Margit körút, Krisztina körút környékén és a Vízivárosban is kialakulnak a kereskedelmi zónák. A kis gazdasági súlyú területen működő játékkereskedők kevés nyomot hagytak, létezésüket a különböző szakmai listákon, címjegyzékeken kívül a jelentősebb vagy fellendülésben bízó cégek hirdetései, reklámcédulái és a ritka visszaemlékezések bizonyíthatják. A bejegyzett cégek listái sem tekinthetők teljesnek, hiszen előfordult, hogy a címjegyzékben valaki játékkereskedőként szerepelt, miközben nem volt bejegyezve, de a fordítottjára is van példa. A profilok összeolvadását jelzi a nyilvántartásokban szereplő szakterületek sokfélesége. A legismertebb játékkereskedők cégbejegyzései is ezt mutatják: 1896-ban Brunner Ch. gyermekjáték- és szalmakalap-kereskedőként, 1904-ben viszont már csak gyermekjáték-kereskedőként szerepel. Ugyanakkor Pesendorfer és Rippel kezdettől játékkereskedőként van bejegyezve, s ez fennállásuk során nem változott. A Liebner céget 1896-ban és 1904-ben is norinbergi-, díszmű- és játékkereskedőként jegyeztették be, ám 1914-ben nem: ekkor-és majd 1928ban is - mint díszmű-, norinbergi- és hangszerárukban való nagybani és kicsinybeli kereskedő szerepel, holott ekkor már a város legjelentősebb játékkereskedőjeként ismerik. A Késmárky és Illés cég 1896-ban és 1904-ben is norinbergi- és díszműáru-kereskedőként szerepel, még az Árkád Bazár idején is így volt bejegyezve. Érdekes megfigyelni, hogy Bukács Kálmán, bár egyértelműen gyerekjátékra szakosodott, a bejegyzésben sokkal több profilt tüntet fel. 6 „A Hófehérkéhez" címzett játékkereskedés tulajdonosaként szerepel a kereskedők listáján, ám 1914ben „utazási és vadászati, gyermek- és sportjáték, norinbergi, műipar, díszmű, aczél, bőr, hangszer és villanyfelszereléssel való kereskedőként" jegyeztette be magát. Rippel Károly játéküzlete a Váci utca 1-3. szám alatt, 1900-as évek Károly Rippel's toy shop in Váci street 1-3, Budapest, around 1900 A kereskedelmi listák, a „czím- és lakjegyzék" és a hirdetések alapján az adott, igen hosszú időszakból öszszesen 505, nagy valószínűséggel játékot is árusító üzletet sikerült összegyűjteni (sajnos a listák sosem teljesek, a rákerülés esetleges, és mindig sikerül újabb hirdetőket is találni). Ebből 310a játékot is megemlíti a cég profiljában 21
