Tészabó Júlia - Török Róbert - Demjén Bence: „A Babatündérhez”, a budapesti játékkereskedelem története, 2009. november 20 - 2010. június 7 időszaki kiállítás (Budapest, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2010)
A JÁTÉKKERESKEDELEM FEJLŐDÉSE - Vándor- és vásári kereskedelem
A vásári kereskedelem visszaszorulása miatt és az állandó jövedelem reményében a bazárosok a 20. század elejétől a város sűrűn lakott és külső részein állandó üzleteket nyitottak a szegényebb vásárlók igényeinek kielégítésére. Erzsébetváros és Terézváros kis boltjai és más környékek olcsó bérű üzletei a modern egységáras vásárlás eszközeivel is éltek: a húszas években a 24 filléres bazárokban minden ugyanannyiba került. Merluszt Ödön Dob utcai nagykereskedésének 1928-as hirdetéséből megtudhatjuk, mit is kínáltak kispénzű vevőiknek: „Legolcsóbb beszerzési forrás 24 filléres bazárosok részére. N agy raktár szagos szappanárakban, fésűárukban, külföldi játékáruban, dohányzócikkekben, papír és rövidáruban, sétapálca, ceruza újdonságokban, játékárukban, húsvéti képeslapokban, stb." Vegyes jellegük miatt bazárnak nevezték a zárt udvarok összefüggő boltsoraiból kialakult üzleti vállalkozásokat is, amelyekben egymás mellett több kisebb, főleg olcsó cikkeket áruló kereskedő jelent meg bérlőként. A Haris bazárban és a Kerepesi Bazárban minden bizonnyal árultak játékot (ez utóbbiban a Késmárky és illés cégnek játéklerakata volt). A házaló és vásári kereskedelem nagy konkurenciát jelentett az üzlettel rendelkező kereskedők számára, akik a kereskedelem „parazitáinak" tartották őket. Hiába tiltották, megjelentek akár a boltok közelében is, s mivel üzletbért és adót nem fizettek, a boltos kereskedők nem tudtak lépést tartani alacsony áraikkal. „A legtöbb kárt a boltos kereskedő ama parazitáktól kénytelen elszenvedni, akik kosarakban, ládákban cipelik járdáról-járdára holmijukat, amint azt a szemet húnyó vagy szemfüles rendőr megengedi, vagy meg nem tűri... A levelezőlapokat, levélpapírokat, a papírkereskedő boltja előtt, a norinbergi árukat a bazáros boltja előtt, a cukorkákat a cukorkereskedő boltja előtt lármás hangon kínálják a járókelőknek" - írta az Iparvédelem 1912-ben. A karácsony környékén elszaporodó vásárok, melyek jó része a jótékonyságot tűzte zászlajára, szintén kiérdemelték a parazita címkét. A Magyar Kereskedők Lapja Karácsonyi üzlet és jótékonyság című cikkében már 1903 decemberében üzletrontással, „nem becsületes jótékonysággal" vádolta meg az alkalmi játékárusokat: „A másik új üzlet is jó helyen rendezkedett be: a Váci utcában. Elz már nem olyan vegyes kereskedés, itt csak játékbabákat árul a jótékony leányegyesület és Baba-kiállítás czég alatt viszi, illetve rontja az üzletet. Erről megírták a lapok, hogy nem ám olyan közönséges bábukat árulnak benne, mint az adófizető kalmárok boltjaiban, hanem a nagyságos kisasszonykák által saját kezűleg kiöltöztetett szebbnél szebb babák kaphatók olcsó pénzért. Okulj magyar gyáros? Кötlik Izabella kisasszony jobban ért a baba kosztümhöz, mint a te régi tapasztalt személyzeted." 1 0 A karácsonyi játékvásártól várt nagyobb nyereségtől még 1928-ban is ezek a „jótékonysági bazár" fedőnevű alkalmi árusok fosztották meg a boltosokat, „jótékonysági akció címén, különösen karácsonykor, de más alkalomkor is, bazárokat rendeznek, amelyek éppen abban az időben vonják el a nagy adót fizető és alkalmazottakat tartó kereskedelemtől az üzletet, amikor nagyobb forgalomra volna kilátás" - írja egy szakmai kiadvány. 1 1 A Fortuna Bazár kirakata Budapesten, Klösz György felvétele 1890-1900 k. Fortuna Bazaar in Budapest, photo by György Klösz с. 1890-1900 *TUNA Bazá r 15
