S. Nagy Anikó - Babucsné Tóth Orsolya - Szoleczky Emese: Mindenütt hódít. Reklám a nagy háborúban (1914–1918) (Budapest, 2009)

HZ UTCA MŰVÉSZETE: PLAKÁTOK Az első világháború olyan szerephez juttatta a plakátokat, amelyet a hadviselő országok egymás között is számon tartottak. A plakátművészet derűlátó humorával, kiegyensúlyozottságával, ötletgazdagságával - kiaknázva a háború témáját - a hátország békés polgáraihoz szólt. (A plakátok kiadását a Hadi Felügyelő Bizottság szabályozta.] A kor kiváló grafikusai [Bér Dezső, Bíró Mihály, Bortnyik Sándor, Faragó Géza, Földes Imre, Haranghy Jenő, Kóber Leó stb.] kereskedelmi plakátjain katonák söröznek gondtalanul, tábortűz mellett Minuta teát isznak, megfáradt tagjaikat Brázay sósborszesszel kenegetik, vagy kitörő örömmel üdvözlik a Szanitéc tetűpor megérkezését. A kedélyesen mulattató plakátok nem tükrözik a veszteségeket, a nélkülözéseket, a mérhetetlen emberi szenvedést. A kormányzat kezdettől fogva igyekezett a lakosságot bevonni a háborús kiadások finanszírozásába államkölcsönök formájában, állami értékpapír (kötvény] jegyzésével. Ezek népszerűsítéséhez igénybe vette a plakátművészet meggyőző erejét. A Pénzügyminisztérium az Országos Magyar Iparművészeti Társulat közreműködésével kiírt pályázatokkal ösztönözte a művészeket. A hadikölcsön jegyzésére buzdító, hazafias kötelesség teljesítésére apelláló plakátok szlogenjei kezdetben a győzelemért lelkesedtek [„Katonáink fegyverrel, polgáraink pénzzel verik vissza a támadást"), később a béke megváltását hirdették: „Jegyezzünk hadikölcsönt, hogy felszánthassuk a harctereket". A kiadott plakátok fő motívuma óriásira felnagyított pénzérme volt. A világháború alatt nyolc alkalommal bocsátottak ki hadikölcsön-kötvényt, az elsőhöz már 1914. november 12-én megjelent az aláírási felhívás. A lakosság a háborús hozzájárulás ezen módját eleinte lelkesedéssel fogadta, megrohamozta érte a befizetési helyeket. Megtakarításait azonban az első öt jegyzési alkalom szinte teljes egészében elnyelte, a remélt hasznot pedig elmosta az infláció. 1917ben az állam már a fronton harcoló katonákat is kénytelen volt ösztönözni a jegyzésre.