S. Nagy Anikó - Babucsné Tóth Orsolya - Szoleczky Emese: Mindenütt hódít. Reklám a nagy háborúban (1914–1918) (Budapest, 2009)

KÖNYVET A HflRCZTÏRRE" A háború kitörésekor minden polgári sajtótermék tele volt katonai, hadi hírekkel, sok újság háborús évkönyvet is adott ki. Furcsának tűnik, hogy a háború kitörését követő évben már addigi történetéről jelentek meg művek, már ekkor kiadták a később báró Hazai Samu és Lándor Tivadar által szerkesztett A nagy háború írásban és képben című többkötetes mű első füzeteit, illetve köteteit, mint a háború felejthetetlen és örökbecsű emlékművét. A háborús idők szükségleteként sorban jelentek meg a tábori lapok: hátországiak és frontújságok, a vezényleti nyelvnek megfelelően elsősorban magyarul és németül. A harctérre tábori postával Borsszem Jankót és más képes újságokat lehetett küldeni. Hamar kiadtak háborús naptárakat is, ilyen volt például a Tolnai Háborús naptára. A képes újságok fotóriportokat közöltek a harctérről és a hátországról. Az Érdekes Újság harctéri képekből beküldendő fotópályázatot hirdetett. A hivatalos katonai közlönyök, a névkönyvek, a különböző katonai almanachok, zsebkönyvek, zsebnaptárak [Katonai naptár), imádságos és imakönyvek [Háborús idők imakönyve, Imádkozzunk a hadbavonultakért) szintén rendszeresen láttak napvilágot. A háború alatt nőtt az olvasási igény. A könyvkiadás bővelkedett nívós és kevésbé színvonalas szépirodalomban, jótékony célú emlékkönyvekben, albumokban, háborús almanachokban. Megjelentek a különböző ezredek hadialbumai. Újdonság volt a háborús napló és az emlékirat műfaja. Katonai vezetőikről, uralkodókról írt műveket adtak ki. (Ilyen volt a Háborús Nagyhatalmak sorozatban A Német Birodalom című kötete és a Magyar Könyvtár sorozatból A világháború naplója.) A világháború eseményeinek egykorú közzététele egyértelműen propagandacélokat is szolgált. Az újságok naponta jelentettek meg harctéri képes riportokat, s a jótékonysági felhívások mellett az elesettek és a sebesültek listáját is közzétették.