Harmati Gábor: Utasellátó 60 (Budapest, 2009)

1987-ben, dacára az egyre súlyosbodó gazdasági helyzetnek, újabb célkitűzéseket állított fel a vállalat vezetősége. Az év elején bevezetett szeszkorlátozási rendelet várható bevétel-kiesésének ellensúlyozásaképp alkoholmentes és alacsonyabb alkoholtartalmú italok forgalomnövelését írták elő. Ekkor került országosan is a boltokba az Ámor vermut. Az italforgalmazás mellett a jégkrémkereskedelemben történtek jelentős változások, azt ugyanis nagykereskedelmi jellegűvé tették. Felülvizsgálva a non-stop értékesítés pozitív hatásait, döntés született arról, hogy az idegenforgalmi lag jelentős helyeken (a nyári szezonban) újabb üzletek üzemelhettek non-stop nyitva tartás szerint. A vállalat tevékenysége összességében eredményes volt, ugyanis alapítása óta a legmagasabb forgalmat sikerült elérnie - majdnem három és fél milliárd forintot. A következő évben ismételten számítani lehetett a lakossági fogyasztás csökkenésére, a vállalat tehát ennek megfelelően próbált felkészülni. Ennek figyelembevételével az egyik legfontosabb üzletpolitikai cél az lett, hogy a már meglévő és jövedelmező tevékenységet jelentő piaci pozícióját megtartsa; illetve, hogy tovább folytassa a több lábon állás politikáját. Utóbbi keretében nyílt meg Kecskeméten az első, vasúti kocsiból kialakított élelmiszerboltja. Az 1988-as év több szempontból átmeneti és ellentmondásos feltételeket teremtett. Az adóreform és a fogyasztás mérséklése céljából meghirdetett árintézkedések két számjegyű árindexe egyedülálló a közelmúlt hazai gazdaságában. 75. Büfé a bakonyszentlászlói vasútállomáson 76. Utasellátós bíité a Hungexpún, 1990 77. Sok vendég, sok eladó. Hungexpo, 1!