Harmati Gábor: Utasellátó 60 (Budapest, 2009)

Az új központ mellett még egy, a vállalat fej­lődését elősegítő intézkedés történt. Beb­rits Lajos közlekedési miniszter 1951 már­ciusától kezdve kiterjesztette az Utasellátó dolgozóira a vasutasokat megillető utazá­si kedvezményeket - ezzel szinte azonos státuszba kerültek velük. Az ötvenes évek egyik igen jellemző jelszava volt a „dolgo­zó nép" kulturális és sportolási lehetőségei­nek megteremtése. Természetesen az Utas­ellátó sem maradt ki ebből: a vállalatnál is megalakult a színjátszó kör. Még ennél is je­lentősebb volt a sportkör létrehozása. A női kosár- és röplabda, súlyemelő, tenisz, lab­darúgó és evezős szakosztályok mellett a két legfonto­sabb sportág az asztalitenisz és a sakk volt. Utóbbiból rendezték meg a legkorábbi vállalati bajnokságokat. A vállalati Locomotiv Sportkör igen erős volt - égiszük alatt még országos bélyegkiállítást is rendeztek az 1951­es Nemzetközi Bélyegna­pon. Sőt a posta külön alkalmi bélyegzést is készí­tett „Utasellátó Locomotiv Sportkör 1951" felirattal. 1953. március 26. újabb fontos dátum a vállalat életében: egy miniszteri rendelet MÁV Üzemi Válla­lattá alakította át az addigi nemzeti vállalatot. Bevezet­ték a MÁV alkalmazottjaira 32. Bélyegnapi bélyegzés, 1951 érvényes fizetési rendszert 33. Utasellátó-igazolvány, a legelső típus, 1949 - igaz, ez oly mértékben elütött a korábbitól, hogy né­hány hónap múlva visszaállt a korábbi állapot. Egy másik intézkedés valamelyest tovább élt: a vállalat vezetőjét ugyanis ettől kezdve a „vállalati főnök" cím illette meg, s ez egészen 1957-ig volt érvényben. (Akkor visszatért az eredeti, igazgatói cím.) A szervezeti változásokat pár héttel előzte meg az árkal­kulációs szabályozás elrendelése. Bevezették a változat­lan állapotú áruk haszonkulcsát, s különbséget tettek a saját, illetve a vásárolt cukrásztermékek, cukorkák ha­szonkulcsa között. A IL, III., IV. osztályú ételek haszon­kulcsa egységesen 50% volt, míg az I. osztályúaké 60%. Engedélyezték a szárnyasok bizonyos elszámolható súly­veszteségét és a kávézacc értékesítését, újbóli felhasz­nálását. (Ezt a sok visszaélés miatt később eltörölték). Bár a vállalat megalakulását követően dinamikusan fej­lődött, a mennyiségi szemlélet háttérbe szorította a gaz­daságosság szempontjait. Mindez egyfajta leképeződése

Next

/
Thumbnails
Contents