Kiss Imre: Szódavíz, egy magyar kultuszital, Szikvíz ipartörténeti album (Budapest, 2008)

„Már nagyon rég szerettem volna írni arról, hogy mennyire jó dolog, hogy a szódás a kisteherautójával minden héten házhoz hozza nekünk a szódát. Az elején műanyag palackokkal kezdtük, de aztán nagyon megtetszettek ezek a retro üveges szódák. Az üres palackokat és a pénzt kiakasztom a kapura és estére ott várnak a teli szódásüvegek. Úgy érzem ez valami régebbi világból megmaradt szolgáltatás. " Nem veszett el minden! Nem kell Jedliknek megfordulnia a sírjában. sized labyrinth of marketing. All is left, is selling to the retailers, distributing to factories as a protective drink or satisfying the modestly but promisingly increasing demands of catering industry - the targets of small-scale industry. The well-established form is, of course, at hand: local delivery to homes. As an illustration, there is citation from a blog of 2 October, 2008: „For a long time I have been wanting to write about the convenience of the seltzer man bringing us soda water in his small van every week. In the beginning, we started with plastic bottles, but then we came to like these retro bottles. I leave the bottles and the money hanging in a bag on the garden gate and the new bottles are waiting for me in the evening. It makes me feel, it is a kind of service surviving from the remote past. " Not everything has been lost! Jedlik can rest in peace in his grave.