Kiss Imre: Szódavíz, egy magyar kultuszital, Szikvíz ipartörténeti album (Budapest, 2008)

bele ebbe a szakmába. Távolodjunk el most a fővárostól, hallgassuk meg, hogy Hódos Antal, a Magyar Szikvízgyártók Jedlik Ányos Lovagrendjének ceremóniamestere miként lett szódás 1981 -ben, méghozzá a javából: „Ennek története van, ami úgy kezdődött, hogy édesapám Debrecenbe ment értekezletre Hajdúböszörményen keresztül, nagyon meleg nyár lévén megszomjazott, és meglátta kiírva egy utcasarkon a »szikvízkészítő kisiparos« táblát. Megállt és bement, kért egy pohár szódavizet. Beszédbe elegyedett a szikvizessel, akit úgy hívtak, llosvai Béla. Hazaérkezése után beszélgettünk arról, hogy nem akaroke szikvizes lenni. Az akkori rendszerben ez nagyon merész vállalkozásnak tűnt. A környékbeli szikvizeseket felkerestük, köztük a hajdúdorogi Orosz családot, akik elmondták a kisiparosság összes csínját-bínját. Ennek ellenére mégis igen nehéz volt elindítani a gyártást. Nem rendelkeztünk erre a célra szolgáló üvegekkel, mivel ezeket a régóta használaton kívüli üvegeket bezúzták nemcsak Hajdúnánáson, hanem az ország más területén is. Másik igen nagyon nehéz feladat volt az emberekkel ismételten megszerettetni és elfogadtatni a szikvíz-fogyasztás kultúráját. A megvásárolt szikvizes üvegek javítása igen nehezen ment, mert alkatrészhiány volt. Egy helyen árultak Magyarországon alkatrészeket Budapesten a Baumgartner testvérek. " A Baumgartner testvérek... Jó alkalom a nevük említése, hogy tisztelettel adózzunk a beszállító - vagy ahogy őket a szódások nevezik, beszerelő - ipar remek szakembereire, akiknek kreativitása, tudása és szorgalma nélkül a szikvizesek igencsak bajban lettek volna, még akkor is, ha gyakran maguk szerelgették, javítgatták, toldozták és foldozták berendezéseiket és üvegeiket. A nagynevű elődök, Generációkat kiszolgáló gépek Machines surving for generations Darabos, Marvanek Schlotthauer, Tóth Imre and the Győrök brothers. Zsolt Ampovics recalls his childhood memories which determined his career for a lifetime by saying: / am an Aquarius, and water played a decisive role in my life. In the mid-50s as the youngest son in my family, so as to get soda water, I visited Aunt Bánffi (István Bánffi's grandmother) in my home village, Kistelek. From the counter of the „shop" we, both adults and children, were eager to see the secret how they worked on the bigwheeled machine filling the bottles. It was like Heaven, when we were allowed to operate it

... After getting my degree I decided to be a seltzer maker. My father was a strict man, even today I hear his instructive words: „Silly a kid you are, son, if having all this education you want to make a seltzer man, I can say!" Disobeying my father's sermons, in 1983 I entered the job